Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-02-01 / 2. szám
88 gésre, stb., stb. terjednek ki. Ügy a felsorolt, mint még egyéb szempontoknak igen bő és jó kritikával összeállított irodalmi ismertetésére is kiterjed saját vizsgálatain kívül. Azzal, hogy a hidas megoldást a pillérek különbözőfokú csonkítása ellenére is a legjobb megoldásnak tartja, Hildebrand éles ellentétbe kerül azzal az Amerikából kiinduló modem felfogással, mely éppen a maradékfogazat épségben tartása érdekében inkább a kivehető fogpótlásokat részesíti előnyben. A nagy szorgalommal és nagy olvasottságot feltételező buzgalommal megírt könyv, szerény véleményünk szerint nem sokban járult hozzá a protetika problémáinak megoldásához, de annál inkább megvilágításához. Ábrái, különösen ami a röntgenfelvételek reprodukcióit és a papír minőségét illeti, a kiadó nagy gazdagságát tanúsítják. (Varga dr.) VILÁGSZEMLE. Profetika. FRITZ OCHMANN: Hidegen mintázható kaucsuk használata a fogorvosi gyakorlatban. D. Z. W. 1937. 38. szám. Az eddigi kaucsukmunkáknál a protéziseket vagy azok egyes részeit először viaszból, guttaperchából, vagy más melegen formálható anyagból mintáztuk mag, majd ezen anyagot a beágyazó csészébe való begipszelés után eltávolítottuk és a beágyazó csészét felmelegítve tömtük és sajtoltuk helyére meleg állapotban a kaucsukot. Kisebb javításoknál a közönséges kaucsukkal is próbálkozhatunk, úgynevezett hidegen való töméssel, de vannak esetek, melyekben a közönséges kaucsuk a céloknak nem felel meg, a melegen való tömés pedig az eljárást megnehezíti és nagy munkatöbbletet okoz. A Németországban újabban gyártott hidegen mintázható kaucsuk, amely „Platex” néven kerül forgalomba, akár szájban, akár mintán könnyen alakítható, beágyazó csészében való tömés nélkül feldolgozható, miáltal a vele való munka egyszerűbb és sok — a melegen való tömésnél elkerülhetetlen — mellékmunkát tesz fölöslegessé. Négyféle színben kerül forgalomba: rózsaszínű, vörös, gesztenyebarna és fekete. A szerző kísérletei elsősorban a zsugorodásra és a vulkanizálás alatt „porosmsá” válásra terjedtefk ki. Egyenlő hosszú és vastagságú üvegcsövekbe tömve a vizsgálandó anyagot különböző ideig és különböző hőfokon vulkanizálta. A legkisebb térfogatváltozást a rózsaszínű és a fekete Platex mutatta. A porozitás megvizsgálására az üvegcsövekben vulkanizált Platex-rudakból vékony szeleteket vágott és megállapította, hogy azok likacsosságot nemi mutattak. Az így elkészített 7 cm. hosszú és 7 mm. vastag rudacskák hajlítással szemben ellenállók voltak és törékenységet nem mutattak. (Különösen a vörös Platex.) A vulkanizált rudacskákat két hónapra nyálba helyezte és azután megvizsgálva, megállapította, hogy azok semilyen látható és mérhető elváltozást nem szenvedtek. Ennek azért tulajdonít fontosságot, mert az így változatlan maradt Platexbe nem jut nyál
