Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-02-01 / 2. szám
86 Műtét közben nagyon zavarhat az erős vérzés, amit tamponnal próbálunk csillapítani. Gottlieb közlése szerint angol szájsebészek szívókészüléket használnak, így a munka összehasonlíthatatlanul könnyebb, a műtéti terület mindig áttekinthető, a lágyrészeket nem dörzsöljük a folytonos tampon ál ássál és a műtét menete jóval gyorsabb. (Molnár László.) Felső protézis viselésekor fellépő hányinger Kérdés. 60 év körüli férfibeteg évekkel ezelőtt kapott felső részleges protézisét hányingere miatt egyáltalában nem tudta viselni. Kb. féléve kapott teljes felső kaucsak protézist; évig kitűnően hordta. Akkor kimutatható ok nélkül ismét hányingerek léptek fel, melyek verbalis megnyugtatásra és Mentanol-tabletta szedésére azonnal szűntek. Hányingerei kb. két hete ismét jelentkeztek, de most az előbbi módon nem szüntethetők meg. A protézist csak étkezéskor tudja használni hányinger nélkül. A minden valószínűség szerint ideges alapon keletkezett tünetnek mi módon lehetne a tapasztalás szerint végét vetni? Felelet. Oka általában az lehet, hogy a protézis dorzális része nem jól záródik a szájpadláshoz, az így képződött résben nyál gyülemlik össze, amely a légzésnél rezeg és izgatólag hat. A hányinger tehát nem függ a lemez hosszúságától, hanem hátsó szélének záródásától. Előfordul hogy mélyen kivágott lemez, amely a szájpad közepén végződik, hányingert okoz és ha a lemez szélét hátravisszük az Ah-vonalra és az ott a lágyabb és engedékenyebb nyálkahártyába belemélyed, akkor a hányinger megszűnik. Valószínű, hogy a leírt esetben is ily természetű okokra vezethető vissza a hányinger keletkezése. Az a körülmény, hogy a beteg régi részleges protézisét hányingere miatt egyáltalában nem tudta hordani, de a féléve kapott teljes protézist, amelynek hátrább eső széle az Ah-vonalba süppedt, tudta hordani, a fenti tapasztalatot látszik igazolni. A két hete fellépett hányinger abban lelheti magyarázatát, hogy a fogmedernyújtvány sorvadása a történt extrakciók után ebben az időpontban oly mérvet öltött, hogy a lemez fekvése és ennek következtében a hátsó szélének pontos záródása megváltozott. Az a körülmény, hogy a beteg az evésnél nem érez hányingert, inkább arra enged következtetni, hogy lemezének hátsó széle a száj nyugalmi állapotában rést képez és így izgatólag hat, míg a rágás alatt a száj nyálkahártyájához odafekszik, tehát azt nem bántja, — nem okoz
