Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-02-01 / 2. szám
77 KÜLFÖLDI CIKK. Fehér fémek a fogorvosi gyakorlatban. A háború után jelent meg először csak az irodalomban, majd mindinkább elterjedt s ma már fontos szerepet játszik a fogorvosi gyakorlatban a fehér fém. Megjelenése szorosan összefügg a gazdasági helyzettel és elterjedéséhez nagyban hozzájárult az államok azon törekvése, hogy az aranyat, mint nemzeti vagyont, védelmezzék, valamint az arany-behozatalra utalt országokban a valutáris védelem. Tehát a törekvések odairányultak, hogy az arany, bár a fogorvosi fogpótlások régóta legmegfelelőbb anyaga, más fémmel pótoltassék. Ma már nem is nevezhetők pótfémeknek, mert a fehér nemes és nem nemes ötvözeteknek egész sora kerül a fogorvosi gyakorlatban íe Idol gozásra és ezeknek egy része — természetesen a megfelelő határok között — rendeltetésének az arannyal egyenrangúan meg is felel. Sőt egyes szerzők bizonyos tekintetben az arannyal szemben még előnyt is biztosítanak a fehér fémeknek. Ilyen előnyük az aranynál olcsóbb voltuk mellett a könnyű fajsúly, keménység, rugalmasság és és sok esetben a fehéres szín. Hátrányuk a nehezebb feldolgozhatóság. Éppen a legolcsóbbak csak különleges berendezéssel munkálhatok meg és ezért csak kevés laboratórium foglalkozik feldolgozásukkal. Általában két főcsoportra oszthatjuk: nemes és nem nemes ötvözetek csoportjaira. A nemes ötvözetek csoportjának alapanyaga a palladium, a nem nemes ötvözeteké a eh rom. Ma már mindenféle néven találkozunk velük az irodalomban, a laboratóriumban és a kereskedelemben: Álba, Credo, Chromel, Beonor, Ergo, Palliag, Plaszin, Vitallium, Wipla, stb. Néhány szemelvény az irodalomból: Hans Rehm a Vitallium használatának lehetőségéről. (D. Z. W. 34. szám. 1936.) A szerző szerint intézetükben olyan sok beteget láttak el Vitalliumból készült fogpótlással, hogy az azóta eltelt rövid idő dacára indokoltnak látja beszámolni a Vitallium feldolgozásáról, használhatóságáról és javallatairól, llauptmeyer dolgozatain kívül az irodalomban csak kevés közleményt talált a Vitalliumról, ezek pedig mind csak előnyeit említik. Kivehető szájpadláslemezek készítésére évek óta kitünően bevált a rozsdamentes Wi pia-fém. Azonban ez öntésre alig volt alkalmas. A vitallium fém ezt a hiányt a fogorvosi protetikában kiküszöbölte, bár ez is csak bizonyos határok között alkalmazható. A Vitallium Chrom-Kobald-ötvözet, Amerikában állították elő s mint Tamman-ötvözet került a fogorvosi gyakorlatba; llauptmeyer szerint rendkívüli keménységű, rugalmas, jól formai
