Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
42 dentosisra, az athletikus típus caries-hajlama feltűnő. Ennél a típusnál leggyakoribb egyúttal a fogívszűkület és egyéb fogazatanomália. A fogazat és okkluziós anomáliák főleg a keverék egyéneknél fordulnak elő. Mindazonáltal ezeket a faji faktorokat még egyéb tényezők is komplikálják. Például: 1. a fogazat jósága a kultúra fokával csökken; 2. a caries-hajlam a víz mésztartalmútól is függ. Böse mészben szegény víz írásánál nagyobb mértékben talált cariest. 3. Ami a fogak áttörését illeti, az elsősorban klimatikus viszonyoktól függ. Elsőszülött gyermek fogai azonkívül rendszerint hamarább törnek át. 4. A paradentosis és fogínygyulladások szellemi munkásoknál gyakrabban fordulnak elő, mint testi munkásoknál. Cieszynski ezt az ülő életmóddal járó chronikus obstipatiónak és az ezzel összefüggő autointoxicatiónak tudja be. Mát e néhány példából is láthatjuk, hogy az „anthropologiai stomatologia”, ahogy a szerző a fogászat ezen új ágát hívni kívánja, számos physiologias és pathologiás folyanatot új megvilágításba helyez. (Behák.) könyvbírálat. Books — Livres — Libri — Bücher. DIE SCHWEIZERISCHE ZAHNÄRZTEGESELLSCHAFT, (a svájci fogorvosegyesület) 50 éves fennállásának évfordulóját emlékkönyv kiadásával is megünnepelte. A könyv első cikke G. A. Stoppany zürichi profeszszor visszapillantása a svájci fogászat elmúlt 50 évének történetére. Hangsúlyozza, hogy a fogorvoslás ezen fél évszázad alatt jutott tiszta mechanikai tapasztalati állapotából tudományos magaslatra: „Aus rein mechanisch-empirischer Anschauungsweise sich zur Wissenschaft emporgeschwungen hat." Ez a gondolatmenet halad végig az egész könyvön. Több helyen hangsúlyozzák a könyv szerzői, hogy a fogászat miképpen közeledett az általános orvostudományhoz, de — bár ezt elismerik — nem vonják le a végső következtetést: a fogorvosnak először általános orvosnak kell lennie, hogy szakmáját hiánytalanul gyakorolhassa. Walther Wild erről a kérdésről kifejti, hogy oly hosszúra nyúlnék ez esetben a fogorvosképzés, hogy a mai nehéz gazdasági és szociális viszonyok mellett egyelőre erre gondolni sem lehet. Szerinte legalább 18 semesterre terjedne így a fogorvosképzés. Azt azonban elismeri, hogy az osztrák, magyar és az olasz fogorvosképzés ezáltal előnyösebb helyzetben van, mint akár a francia, akár az angol fogorvosképzés. A könyv további részében bőven ismerteti a svájci fogorvosi intézmények történetét és szervezetét. (Varga.) Dr. WOLFGANG PRAE GER: Das intraorale Röntgenbild. Ein Ratgeber. 5 ív, 131 ábrával, Lehmann-kiadás. München, 1936. A szerző nevét jól ismerjük a „Deutsche Zahnärztliche Wochenschrift" röntgensarkából, hol a fogorvosi gyakorlat mindennapi kérdéseire igyekezett megadni a választ. Könyve, mely borítéklapján viseli a „tanácsadó” címet, is ezt az igényt szolgálja. Röviden foglalkozik a gép beállításával, a film megvilágításával, az előhívásával, a kész kép technikai hibáival. Továbbiakban a könyv minden egyes
