Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1937-09-01 / 9. szám
könyvbírálat. Books — Livres — Libri — Bücher 435 Prof. SILVIO PALAZZI: Ortodonzia, a „Collana dell’Odontoiatria Pratica“ VI. kötete. Kiadó: Ulrico Hoepli, Milano, 1937. Ára 68.— Lira. A kiváló szerző rövid idő alatt gyönyörű monográfiáinak hatodik kötetét hozta ki, jóllehet közben az abesszin háborúban is nagy munkát végzett a hadrakelt sereg stomatologiai szolgálatának megszervezésével és lebonyolításával. A 258 oldalas művet 367 szövegbe nyomott ábrával díszíti és ehhez még egy atlaszt csatol, mely huszonnyolc táblán, 124 képet tartalmaz. Már ez adatok is bizonyítják, hogy a könyv legnagyobb része kép és a szöveg szinte alárendelt szerepet játszik. Mint a többi könyvben, úgy itt is csak a legjobb gyakorlati eljárások és módszerek ismertetésére szorítkozik, alig érintve a történeti fejlődést, a már nem használt eszközöket és kerülve minden felesleges elméletet, de viszont összegyűjtve mindazt, amit a világirodalom legjobbjai a legutóbbi időkben kieszeltek. A munka 4 részre oszlik. Az első az Angle-iskola alapvető megállapításait és eszközeit, az erőművi behatás következményeinek histologiai képeit (Gottlieb— Orbán szerint), a szabálytalan fogazat létrejöttében szereplő aetiologiai tényezőket, mint idöelőtti fogelvesztés, fogeltávolítás, angolkór, szájlégzés, euclizás, ajakrágás, öröklés és ezek következményeit ismerteti. Végül a konkrét eset kórisméjének a megállapítását írja le, a szükséges lenyomatok vételétől kezdve a szájpadhajlatok transversalis és sagittalis vetületének megállapításáig, a fotostaticus frontális és profil rendes és röntgen-fényképfelvételekig, amelyekkel a rendellenességet Simon rendszere szerint analizálja. A továbbiakban Schwarz, Breitner, Muzii hasznos megállapításait írja le és röviden Sneed formuláját tárgyalja, amellyel a fogak méreteiből az illető eset ideális fogsorának méreteit és alakját lehet megállapítani a Williams által már meghatározott három dimenzió alapján. A második részben a modern gyógykezelés eszközeit írja le, a lingualívet, a horgonylatokat, a mozgásokat előidéző rúgókat, a magas ajakívet, stb. Részletesen ismerteti az elmozdulás egyes irányát, mint a transversalis, sagittalis, verticalis és torsiós elmozdulásokat és ezek combinatióit. Végül a készülékek alkalmazását tárgyalja. Mindezekhez leginkább Korlcbaus, Schwarz, Hawley, Simon, Eogers, Zielimshy-re hivatkozik. A harmadik részben a fogeltávolítással való szabályozásról szól. Lipschitz ábráit hozva és számos képen mutatja be egyrészt annak jó, másrészt rossz eredményét, hangoztatva, hogy a szociális indikáció nem fogadható el egy fogszabályozásnak fogeltávolítással való megoldására. E részben foglalkozik továbbá az orthodontiás profilaxissal és javasolja a fogszabályozás minél előbb való megkezdését, illetve a gyermekek e szempontból való átvizsgálását. A negyedik részben írja le a diastema sebészi és orthodontiás kezelését, továbbá a fogszabályozással kapcsolatos sebészi beavatkozásokat, így a tej fogak eltávolítását, de határozottan állást foglal az állandók eltávolítása ellen.
