Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1936-02-01 / 2. szám
85 Én, ötéves tapasztalataim alapján, úgy látom, hogy tekintettel arra, hogy a fagetta a kerettel és pánttal össze lesz cementezve, a fagetta meglazulásának veszélye kizárt, mégis helyesebbnek vélem a keretet összeforrasztani. Ez legegyszerűbben úgy történik, hogy a fagetta előkészített kramponjai közé egy kis darab igen finomra kikalapált 20 karátos aranyforrasztót teszünk és egy porcellánkályhába téve, ezt a forrasztó olvadási fokáig hevítjük fel, vagy pedig porcellánkályha hijján, gipsz-azbesztkeverékbe ágyazva, kellő előmelegítés után Fletcherpisztollyal összeforrasztjuk. így tehát a pánt és a keret előkészítését befejeztük és most a fagetta hátának (rágófelülettel vagy anélkül) megmintázása következik. E célra a pántot, a fagetta hátát és kramponokat finoman beolajozzuk. A pántot áttoljuk a kramponok között úgy, hogy a pánt cervikál felé tekintő vége 1.5—2 mm.-rel túlérje a kramponokat, a másik vége pedig 1—1.5 mm.-rel érje túl a metsző-, illetőleg a rágóélt és a fagetta oldalaival a lehetőség szerint párhuzamosan feküdjön. Fontos, hogy a pánt párhuzamos felületei közül a keskenyebb feküdjön a fagettán, nem pedig a hosszabb, mert csak így képezhet a készítendő keret, illetőleg a foghát biztos tartást a fagetta számára. Most már a foghát kiképzése következik. Midőn a beolajozott pánt a fagetta megfelelő helyén nyugszik, azt látjuk, hogy a kramponkeret és a pánt között apró hézagok vannak, melyek az által jöttek létre, hogy a pánt két oldalát lereszeltük. Ezeket, kis spatula segítségével, picike moldindarabkákkal töltjük ki. Ezután spatulán vagy viaszkésen kevés kékviaszt olvasztunk és előbb a pántnak a fagetta felé néző, két lereszelt oldalának megfelelő réseket töltjük ki vele, hiszen ezek képezik majd a pánt vagy tolóka tartórészeit és ezután alakítjuk ki szépen, gondosan a foghátat a rágófelülettel vagy anélkül. Most a pántot viaszfoglalatából— óvatos kihúzással, a fagetta éle irányában — eltávolítjuk, a fagettát pedig ragasztó-viaszrudacskával eltávolítjuk úgy, hogy a megmelegített viaszrúd végét a fagetta labialis (buccalis) felületére nyomjuk, mikor is ez hozzátapad és a keret sérülés nélkül eltávolítható. Ne feledjük el azonban — amint azt más esetben is meg szoktuk tenni — előzetesen, tehát amikor még a pánt és a fagetta is helyén van, az öntőcsapot az öntendő viaszhátba beolvasztani. Az öntőcsapot leghelyesebb a fagetta linguo-cerviealis részébe elhelyezni, mert különben a finomfalú viasz-pántfoglalat sérülhet meg. Az öntés a maga rendes módja szerint történik.
