Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1936-02-01 / 2. szám
79 ebben az esetben egészen bizonyos, hogy a normálisan alkalikus pulpaüregben savak vannak jelen, tehát a baktériumok virulensek. Ezt nevezhetjük positiv lakmuszleletnek. A vizsgálat feltétele az, hogy lehetőleg aszeptikusán dolgozzunk és csakis neutrális, esetleg alkalikus gyógyszereket használjunk. A vizsgálat technikai kivitele többféle lehet. A legegyszerűbb, ha a gyökérből eltávolított gyógyszeres vattát lakmuszpapirossal megérintjük. Ha színváltozást nem tapasztalunk, ez a körülmény jobban mérlegelendő. Ha az előzőleg positiv lakmuszlelet negatívvá válik, gyakorlatilag javuknak, illetve a többi hasonló leletnél gyógyultalak tekinthetjük a gyökér álapotát. Ha mindjárt az első kezelésnél negatív a lelet, ebből nem vonhatunk le semmiféle következtetést, csakis akkor, ha többször egymásután kapunk negativ eredményt. A lakmuszvizsgálatot tehát olyan diagnosztikai eszköznek kell tekinteni, mint a Wassermann-reactiót: csakis a positiv lelet a biztos. Ha a gyökérlumen állapotáról nemcsak akkor akarunk tájékozódást szerezni, amikor a vattaszálakat eltávolítjuk, hanem a lakmuszindikátorral állandóan kontrollálni óhajtuk, a következőképpen járunk el: Szemészeti vattát kék lakmuszoldatba áztatunk (Rp. Laccae musci 0.5, aquae dest. 100.0). Egy napig macerálva a vattát sterilizáljuk s a műszerasztalkára helyezzük megszárítás után. Ha Millertüvel ilyen lakmuszvattát helyezünk a gyökéresatornába, ez a gyökérben végig mutatni fogja a chemiai reactiót. Előre kell bocsájtani, hogy bár egyszerűen házilag is elkészíthetjük a lakmuszos vattát, helyesebb lesz, ha a lakmuszoldatot pontosan pH = 7-re állíttatjuk be, a neutrális pontra. Azonkívül szükségesnek látszik, hogy az impregnálás olyan legyen, hogy a festékanyagot a gyógyszerek ne tudják könnyen kioldani. Ez már gyári feladat. Ismételve hangsúlyoznom kell2 hogy a használt gyógyszereink ne legyenek savtermészetüek. Viszont erősen lúgosak sem lehetnek diagnosztikai szempontból, mert kismennyiségű savtartalom az erős bázist nem tudja színváltozásig közömbösíteni s így ez a sav jelenlétét eltakarja, Neutrális gyógyszerek használata mellett az ennek megfelelő lakmusz vatta mutatni .fogja a gyökér állapotát egészen az apexig. Sokszor meg lehet figyelni, hogy míg egyes helyeken még fennáll a savtartalom, másutt már megmaradt a kék szín. Egy fontos kivétel van: a genyképződés. Ilyenkor t. i. mindig alkalikus a reactió, de itt nincs is szükség a lakmuszra, a diagnosis nyilvánvaló. Ha a gennyedés megszűnt, a lakmuszt újból lehet indikátornak használni.
