Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1936-02-01 / 2. szám
72 mólnak. Külön szakmánknak abba a korába jutottunk, amidőn mindig gyakrabban kell belgyógyász és más specialista kartársainkkal tanácskozni. Különösen vonatkozik ez azokra az esetekre, ahol oralsepsis gyanúja áll fenn. Ilyenkor egyáltalában nem elegendő a száj űri szervek statusához annak a megállapítása, hogy hány és melyik gyökérkezelt fogon mutat a Königen csontritkulásos elváltozást és van-e jelen paradentosis, hanem meg kell vizsgálnunk a nyálnak s a lágyrészeknek is az állapotát s ha egyszerű lakmuszvizsgálattal nagyobb eltérésre van gyanúnk, további vizsgálatot ajánlunk. A nyálnak kórosan fokozott szélsőséges reactiója, amely a szervezet sav-bázisegyensúlyának a megváltoztatását mutatja, fontos diagnosztikai jel lehet a belgyógyász számára. Az egészséges foghús lakmusszal érintve alkáliás. Ha savi reactiót tapasztalunk, meg kell állapítani, hogy az részleges, vagy diffus elváltozás-e? Ha részleges, ennek okát természetesen lokálisan igyekszünk megállapítani. Ez lehet elsősorban periondontitis, kezdődő paradentosis, a gingiva alatt levő idegen test, sérülés, vagy más gyulladásos betegség. Hangsúlyozni kell, hogy a gingiva reactiója nem mutat szabályszerűséget, különösen krónikus elváltozásnál. A saviságot a szervezet szabályozó képessége eltüntetheti. Tapasztalatom szerint erősen alkáliás nyálnál a szövetek is alkáliásan tolódnak úgy, hogy ilyenkor gyulladásnál nem tapasztalunk helyi savi reactiót. Pontos pH meghatározást a szöveteknél egyelőre a gyakorlatban nem tudunk végezni. Ha a gingiva diffuse változik s acidosist mutat, az a körülmény a szervezet általános megbetegedésére utal. William Howard Hay az acidosisnak a szájtüneteit feltűnőnek tartja. Ilyenek a lepedékes nyelv (erjedés a bélben, rothadás a colonban), mélyen redőzött nyelv, de ez nem mindig jelent acidosist, inkább akkor, ha a nyelvszélen a fogak benyomatai látszanak. A foghús a fognyaknál belövelt, gingivitisnél a szél fehér. Szerinte a pyorrheát is acidosis okozza (diabetes). A szájnyálkahártya betegségeinél, ha az acidosis megállapítható, meg kell kísérelni a szervezetnek alkáliás irányú therapiai befolyásolását. Hogy ez mennyiben lehetséges, erre vonatkozólag már régtől fogva folynak kísérletek. Az ilyen transmineralisatiónak a célja a szervezetben levő iontartalomnak az átváltoztatása. Nehéz feladat, mert a szervezetben levő pufferrendszerek védekeznek a fölös mennyiségű kationok, vagy anionok ellen. Baj, ha ez a védekezés csődöt mond: mert a transmineralisatio normális belső szerveknél csak átmeneti hatású, rövid ideig tartó.
