Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1936-03-01 / 3. szám

118

okozza. Ez az elmélet valószínű abból a megfigyelésből ered, hogy a gingivitis ulcerosa lefolyása után a már kezdetben említett okokból chronikus íoghúsgyulladás és a fogazat lazulása következhet be. Célszerű tehát a foghús megfelelő behámomdását és elszarusodását mielőbb elérni. Az elszarusodás elősegítésére, mint tudjuk, a formalin alkalmas különösen. A foghúskezelés céljára Gottlieb ajánlotta a formaiint először fogpasztába keverve, ugyancsak ő ajánlotta újabban a fogak megfelelő kefélését, amit természeteseen előtte már mások is ajánlottak. A fogkefe és a fogpaszta alkalmazása azonban bizonyos nehézségekbe ütközik a beteg érzékenysége miatt. Éppen ezért jól használható a már említett és bemutatott gummidörzsölő és a trioximethilen-tartlamú massagecréme. A betegek ezt a eremet szívesen használják. A foghús-massage lehetősége a foglazulás profilaxisában már nagyon régen ismert, hiszen már Partsch is ajánlotta. A régebbi irodalom átnézésekor sajnálattal láttuk, hogy a gummidörzsölőt Sörup már régen kitalálta és Sachs is ajánlja. Így tehát megmarad az a vígasztalásunk, hogyha az ötlet már nem új, legalább jó. Ugyanez vonatkozik a másságéra alkalmazott pasztára is, de annak érdeme, hogy semmiféle oldhatatlan alkatrészt nem tartalmaz. A foghús-maBsage és a créme állandó alkalmazása már a foghúsprofilaxis régóta hangoztatott, de még mindig nem elég gyakran alkalmazott területére visz bennünket. A dörzsölő és a massage-créme használata ilyenkor jól pótolja a fogkefe használatát és a fogpasztát is, mert a betegek ilyen állapotban az érzékenység és a foghús könnyű vérzése miatt nem szívesen használják a fogkefét. A foghúsmassagecréme és a foghúsdörzsölő használata, mint a chronikus gingivitis prophilactieuma is figyelemreméltó. Tudjuk, hogy a chronikus gingivitis igen leterjedt betegség és így pl. Japánban az iskolásgyermekek 60%-a a foghússzél gyulladásában szenved. Azt hiszem nem volna érdektelen, ha iskolafogászati intézményünk kitűnő gondoskodása és statisztikája erre a körülményre is kiterjedne. Már az előbb említettem a felületes érzéstelenítő-créme használatát. Az ép nyálkahártyáról, melyet szaruréteg borít, az érzéstelenítőszerek csak nehezen vagy egyáltalán nem szívódnak fel, de megváltozik a helyzet, ha jól felszívódó emulsiót dörzsölünk el a nyálkahártyában. Ilyenkor a nyálkahártyát megszúrhatjuk, anélkül, hogy a beteg fájdalmat érezne, sőt a fogak érzékeny felszíne is veszít érzékenységéből. Mivel hasonló célt szolgáló készítmény már forgalomban van, feltételezem, hogy az alkalmazás módja ismert. Meg kell azonban végezetül említenem a bevonócréme használatát 2% tripaflavinnal, ami a stomatitis aphtosa kezelésében tesz hasznos szolgálatot. Vége