Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1936-03-01 / 3. szám
109 lődik. Ekkor el kell határoznunk magunkat az eltávolításra. Megtörténhetik az is, hogy a fogak letörnek és az alveolusökban csak a gyökércsomkok maradnak vissza. A Witkovszky neve alatt ismert sín, amelyet az amerikai Truemann írt le először, sokkal jobban megfelel, mint a Resch-féle, különösen a statikát tekintve. Kivitele sokkal könnyebb, mint az első pillanatban látszik és kozmetikai szempontból is kielégítő. Ez a sín egyedül alsó elülső fogakon használható. Praemolarisokra és molarisokra szinte lehetetlen kiterjeszteni, mint az szerkezetének rövid leírásából kitűnik. E sín lényegében egy öntött aranylemez, mely tökéletesen hozzá van illesztve az alsó fogak nyelvi felszínéhez, egészen a metszőélig.Ezen felületeket úgy készítjük elő, hogy kis karborundum-kővel enyhén lecsiszoljuk, úgy, hogy a nyelvi felszín felé egy kis bajlás keletkezik. Ezt a csiszolt felületet azután a sín aranyával fedjük be. Éneikül a védőszegély nélkül megtörténhetne a lemez kismértékű eltávolodása és a mikroorganismusok behatolása. A fogak nyelvi felszínének megfelelő hat arany diafragmába csavaros mandrinokat vezetnek be, mintán ezek az egyes fogakon előzőleg elkészített nyílásoknak megfelelően át lettek fúrva. A fogak átfúrása azonban csak kellő kritériummal végezhető, miután röntgenvizsgálattal tájékozódtunk a pulpa helyzetéről, nehogy azt megsértsük. A mandrinokat kívülről kicsi, kúpos csavarokkal erősítik meg. Ezek az előzőleg kivájt üregbe süllyesztetnek olymódon, hogy a csavarok leesiszolása után hat szimmetrikus kis aranylemez látszik az incisivusok buccalis felületén kis aranytömésekhez hasonlóan. Ez tehát, mint látjuk, igazi csavaros sín. Ez a síntypus sem talált a gyakorlatban oly nagy alkalmazásra, mint az logikusan remélhető volt. Ugyanis, ha a paradentosistól megtámadott fogak el is tudják viselni a rágószél csiszolását és a szükség szerinti átfúrás is lehetséges, előkészítésük gyakran kockázatos. Mert amiatt, hogy a furat elég messze legyen a pulpától, közelebb kell a rágóélhez mennünk és így megtörténhetik már az előkészítés alatt, hogy a sarkúk letörnék, vagy a csavarok meghúzásakor csekély és egyelőre láthatatlan lemezelhajlás következik be, mely később súlyos következményekkel jár, vagy letörik az egész szél, vagy a mikroskópikus hézag mentén a fog elpusztul. A Witkovszky-féle sín konstrukciója és alkalmazása sokkal kisebb nehézséggel járna, ha az első fogak egyenes vonalban helyezkednének el. A hat fog perforációjánál nagyon problematikus, ha nem is lehetetlen a parallelizmus oly fokát elérni, mely megengedje a csavarok bejutását a furatokba, anélkül, hogy a sín kimozdítását okozná. 8'
