Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-10-01 / 10. szám
624 pedig functiós lenyomatukat tehermentesítő (Entlastungsabdruck) lenyomatnak nevezik. Ezekről későbben részletesen lesz még szó. A functiós lenyomat célja három pontban foglalható össze: 1. Olyan másolatot adjon a szájról, hogy mozgórészek ne legyenek a lemez útjában (le ne dobják a lemezt és felfekvéses sérülést ne okozzanak). 2. A lemez a nyomást a legcélszerűbben ossza el a nyálkahártyaalapon. 3. A lemez szilárdan üljön, úgy nyugalmi, mint működő állapotában. Van Thiel szerint a müködéses lenyomatnak a következő feladatokat kell teljesítenie: 1. Pontos legyen. 2. Feleljen meg a functiós helyzeteknek, úgy a prothesisnél, mint a nyálkahártyánál (szerinte ez utóbbi azért fontos, mert a prothesis nincs mindig egy helyen, hanem nyugalmi helyzetben „lebeg“ s csak rágónyomás esetén ül). 3. Szövetkárosító segédeszközökre ne legyen szükség a prothesis rögzítéséhez (szívó, rúgó, stb.). 4. Egyszerű legyen. * # # Az egyéni-kanál készítés. Minden szerző egyetért ma már abban, hogy a functiós lenyomat készítéséhez egyéni-kanálra van szükség. Az egyéni-kanalat az úgynevezett tájékoztató, anatómiai lenyomaton készítjük. Különböző szerzők különböző anyagokat használnak fel készítéséhez aszerint, hogy milyen anyagot alkalmaznak a lenyomatvételhez. Az első egyéni-kanalat Schrott készítette és pedig sárgarézből. Legegyszerűbben sellaklemezből, trubaselemezből, vagy bármilyen compositiós lenyomatanyagból (Kerr, Stent’s) készíthető. Tryfus és a legtöbb angol szerző ónkanalat használ, Spreng alumíniumból önti az egyéni-kanalát. A Green—Supplee—Tench módszernél pedig aluminiumlemezből sajtolt egyéni-kanalat alkalmaznak. De más anyagok is felhasználhatók e célra. Bármiből is készül az egyéni-kanál, legfontosabb, hogy széle a nem mozgó és mozgó nyálkahártyarészek határára essék. Az anatómiai lenyomaton elkészített kanálnak a szájban még külön megmunkáláson kell átesnie, hogy a functiós lenyomat céljának megfeleljen. Be kell próbálni a szájba és különböző ajak-, orca- és nyelvmozgások végeztetésével kell megállapítani a kanál széleit. Mindaddig míg a kanál e szájmozdulatok hatására helyéről lebillen, vagyis amíg a mozgó részek a kanál szélébe
