Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1935-05-01 / 5. szám

A háromgy >kerű fog első megközelítésben háromlábon nyugvó kupolarendszer. Közelebbről nézve, a kupola három csegelyen nyug­szik. A csegely olyan félkör, mely vízszintesen nyugszik kezdeti és végpontjával. A végponttal egy újabb félkör kezdete találkozik, ezzel megint egy haripadik, amelynek vége esetünkben visszaível az első félkör kiindulópc nt jához (9. ábra). Ezt a szerkezetet találjuk a gyökérdentin-erővonalak lefutásá­ban is. Ahol a töobgyökerü fogak gyökérfelszínei egymásfelé néznek, ott a dentinrostok egyik gyökérből a másikba ívben mennek át. Ahol a gyökér felszínével nem áll szemben másik gyökér, ott a korona 308 9. ábra. felől jövő rostók épp olyan egyenes irányban folytatódnak a gyökér­­dentinbe, mint íz egygyökerü fognál láttuk (10 ábra). A csegely* szerkezetet tehát a szövettani kép igazolja. A három csegelyt a fogon egy körülbelül vízszintes lap fedi, a pulpakamra feneke és a fognyak többi része, ezt a lapot három helyen a gyökéresatornák lyukasztják át. A vízszintes lapra épül a korona összetett kupolarendszere. A kupola felől ható nyomóerő a csegelyek minden olyan pontján támad, amely a kupola falaival közvetlenül érintkezik, így a: erő átadása egyenletes. Minimális a megterhelés a pulpakamra feneke középtáján. Amint a korona az alapján szét akar nyomulni, szétfeszülne a három csegely is, az összeköttetést a pulpa­kamra feneke biztosítja. (A háromgyökerií fog ezek szerint emlékez­tet felépítésében az Aja Szófia-mecsetre (11. ábra). Ennél is csege­­lyeken nyugszik a kupola, csakhogy nem három, hanem négy csege­lyen. A fognál kupolának még secundaer kupolácskái vannak (a csücskök), a csegelyek szára pedig belül üres és egyszersmind a már egy gyöke: 'ü fogaknál ismertetett módon védve van a szét­Csegely. 10. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom