Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-05-01 / 5. szám
305 tot bármely ponton érő nyomás e lamellák mentén terjed a fog nyaka felé. A tovavezetett erő a boltozat minden pontján egy függőlegesen lefelé (a fogon apex felé) és egy erre merőlegesen kifelé mutató komponensre bontható (4. ábra). Minden boltozat, ha erő hat rá, szét akar nyomulni. Ezért az oldalirányú komponenst az építészek különféle berendezésekkel, kell, hogy ellensúlyozzák. Az egyik megoldás szorító gyűrűk alkalmazása. Ezt találjuk a fogon is, a dentin cirkuláris rostjainak alakjában. A korona harántmetszetén látható körkörös dentinszerkezet akadályozza a boltozat szétnyílását. Megkísérelhetjük azon erő kiszámítását, mellyel a dentinboltozat valamely magasságban széjjel akar nyílni. Ha az építészek egy boltozatot szétfeszítő erőt, az úgynevezett húzóerőt számítják, azt vékony rétegből állónak képzelik el. Az egy ilyen réteget érő húzóerő a következő differenciálegyenletből adódik: Hx dP cot <p 2 n ds Hx az egy bizonyos réteghez tartozó húzóerő, x a boltozat pontjainak távolsága egy függőleges tengelytől. P a nyomóerő, amely a boltozat legmagasabb pontjára hat, <[' a boltozatra a vizsgált rész magasságában húzható érintő és a vízszintes által bezárt szög. ds a boltozat ívének a vizsgált réteghez tartozó szakasza. A képletből kiderül, hogy minél közelebb megyünk a boltozat csúcsához, annál kisebb <jf>, illetve annál nagyobb a cotangense és vele együtt a húzóerő. Az alátámasztási pontok felé ahaldva a cotangens 0 felé közeledik, vele a tört értéke is. Elméletileg a feszültség a csúcsponton = oo, az alátámasztásnál, ahol a boltozat merőleges falakban folytatódik, pedig = 0. A valóságban azonban más a helyzet. Ha a végtelen 'kicsi rétegektől eltekintünk és átmegyünk a reális méretekre, a boltozat szétfeszülése a felülről ható nyomás 30 és 60%-a közt mozog. Ha az egy fogra ható nyomást például 30 kg.-nak vesszük (a Morelli által lemért értékek közül itt az szolgáljon alapul, amely rövid ideig működő erős összeharapásra vonatkozik), ezen a fogon a legszélesebb átmérő táján a szétnyomó erő 10—20 kg.! Ez a megterhelés jóval alattamarad a cirkulárisán kiképzett dentin teherbíróképességének. Az oldalirányú komponens letárgyalása után térjünk vissza arra, amelyik a fog hossztengelyébe esik, amely tehát a nyomást a gyökér felé vezeti. A fognyaknak megfelelő részen az erő iránya égé