Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1. szám

19

A gondolat, mely egy új gyökértömő pasztával való kísérletezésre vezetett bennünket, a sebészetből adatott.

Régebben kísérleteznek a szájsebészetben „steril zsírokkal", mellyel a sebet kitöltik, ezzel a gyógyulást gyorsítják, az utófájdalmat csökkentik. Lartschneider 1929-ben írja le, majd utána Friedrichhof sky\ hogy Orr eredeti vizsgálatai alapján gyökércsúcsresectiók-, cystaműtétek -—-, alsó dens sapiens kivésése után a sebet nem tamponálják, hanem a sebszélek egyesítése előtt az üreget steril vaselinnal töltik ki, mely azt eredményezi, hogy a sebgyógyulás — utófájdalom nélkül — gyorsabb, szebb, szóval műtéti eredményeik jobbak. Ezek a steril „zsiradékok“ ugyanis vizsgálataik szerint emelik

1. ábra. A tejfogak gyökerének felszívódási stádiumai az egyes életkorokban: 4—12 éves korig. (Black.)

a sebzett terület természetes resistentiáját, további fertőzésekkel szemben.

Az amputált pulpát is sebfelületnek tekintve, a budapesti egyetemi gyermekklinika fogászati rendelésén kísérletes vizsgálatokat végeztünk tejfogak és fiatal állandó fogak pulpaamputatiója kapcsán egy steril zsírokból álló pasztával, melyet Lartschneider sebkezeléséhez hasonlóan, gyökértömésül alkalmaztunk.

Az amputált pulpa tömésére sterilizált vaselin és sterilizált paraffinolaj keverékét használtuk, melyhez rendkívül enyhén ható antiseptikumot is tettünk: porított bórsavat (acid, boric, pulv.), az esetleges reinfectiók megakadályozására, továbbá bismuthum subnitricumot, mely Vámossy szerint sebfelületeken gyenge, de tartós adstringens és antiseptikus hatást fejt ki, jelen esetben azonban elsősorban mint röntgenkontrastanyag kapott szerepet. Zincum oxydatum, mely enyhe adstringens a paszta consistentiájának merevítésére szolgál.

Az így összeállított gyökértömő paszta — fentebbi leírás szerint — egyik fő hatóanyaga a vaselin, mely nem valódi zsír, egy-3*