Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE 1935, JANUÁR 1. SZÁM

Eredeti közlemények.

. Közlemény a budapesti egyetemi gyermekklinika fogászati rendeléséről (igazgató: Hainiss Elemér dr., egyet. ny. r. tanár).

Új gyökértömő paszta és gyökértömő műszer a gyermekfoggyógyászatban.*

Irta: Oravecz Pál dr., kórházi r. főorvos.

A konzerváló foggyógyászatnak állandó, sokat vitatott és még mindig hullámzó problémája az úgynevezett gyökérkezelés, s ezt különösen a tejfogak gyökérkezelésére vonatkoztatva kell problematikusnak tekintenünk, miután itt számos oly faktorral találjuk szemben magunkat, melyekkel az állandó fogak kezelésénél nem kell számolnunk.

Hess szerint „a gyökérkezelés feladata a pericementumnak, valamint az apicalis és periapicalis szövetek épségének megóvása, továbbá a gyökércsatornák reinfectiójának megakadályozása.“ Ez tehát az a biológiai alap, melyen a modern gyökérkezelésnek fel kell épülnie. A gyökérkezelésnél tehát az egyrészt már meglévő (bakteriális, toxikus, stb.) ártalmak ellen küzdünk, másrészt meg kell előznünk azokat, anélkül azonban, hogy bármi módon elváltozásokat váltsunk ki a periapicalis szövetekben (mechanikus, chemiai, toxikus, stb. ártalmakkal).

Élénk vita tárgyát képezi ma is, hogy a vitalis pulpájú fogak gyökérkezelését exstirpatiós vagy amputatiós eljárással végezzük-e? Müller vizsgálatai arra mutattak rá, hogy az amputatiós eljárásnál sokkal inkább respektáljuk a biológiai célkitűzést, mint az exstirpatiósnál, mert az exstirpatiós methodusnál a periodontium* Előadás és bemutatás az Orvosi Nagyhét (Magyar Fogorvosok Országos Egyesülete) 1934 júniusi nagygyűlésén.