Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-02-01 / 2. szám
115 lis árokból kiindulva, a barázdarendszert distalfelé haladva, könnyen tudjuk felfúrni (az óramutató forgásával megegyező irányú forgást feltételezve), míg a fog közepétől mesialfelé haladni igen nehéz, mert a fúrás pora nehezebben távolodhat el és a forgásirány sem kedvező. Ilyenkor balfelé irányuló, késrendszerű fúrót balfelé fogatva, könynyen végezhetjük el a mesialisan fekvő barázdarész felfúrását is. A fúrásnál fellépő fájdalom leküzdésére Faust a cavitást állandóan benzin-bensői-keverékkel nedvesíti. Csiszolásnál a nagy forgásszám célszerű. Fúrógépeink teljes tourban általában 3—4000 fordulatot végeznek percenként, elektromos hajtóerejű fúrógépet feltételezve. Azonban a belga Huet szerint ez is kevés és ezért a csiszoláshoz olyan motort használ, mellyel 15—16.000 fordulatot ér el. így nyomás nélkül, rendkívül gyorsan és állítólag felmelegedés nélkül csiszol, mert a rendkívül gyors forgás igen kiadós léghűtéssel is jár együtt. Fúráshoz 400—500 fordulatot elegendőnek tart. Bizonyos esetekben feltétlenül szükséges, hogy a fúró csak igen lassan, kevés fordulatszámmal forogjon, például gyökércsatornatágítóknál. Erre a célra többek között Walkhoff forgásszámcsökkentő darabot szerkesztett, mely bármely fúrógépen alkalmazható. Speciális könyökdarabja a forgásszámot percenként akár 100—200 fordulatig képes csökkenteni. Ez különösen fontos a Walkhoff-féle, rendkívül hatásos gyökércsatornatágító műszer, az úgynevezett dörzsár (Reibahle) használatához, melyet nagy sebességgel a gyökérben forgatva, pillanatok alatt perforatio, vagy a képződő magas hőfok és beékelődés miatt a műszer törése következhet be. Molnár László. Könyvismertetés és lapszemle. Rovatvezető: Landgraf Ervin dr. F. W. Proell: Klima und Zivilisation in ihrer Auswirkung auf Körper und Zähne. 138 oldal, 59 ábrával. Kiadja : Berlinische Verlagsanstalt, Berlin, 1934. Ára 6.40 márka. Érdekes, g'ondolatserkentő, tanulságos olvasmány: egy idealista műve. Proell, az északi ember, a greifswaldi fogászprofesszor, feleletet keresvén arra a súlyos kérdésre, miért és mennyire befolyásolják környezeti tényezők a fogszú fellépését, otthagyja félévre tanszékét, laboratóriumát, íróasztalát, kultúrától és civilizációtól túlfinomult honát, ahol a tényezők összefonódottsága, megnehezíti a feleletet és elvándorol messze Délafrikába, kezdetlegesebb életviszonyok között élő népek közé, ahol — ha egyáltalán feleletet lehet találni a kérdésre — az bizonyára könnyebben hámozható ki a tények szövedékéből. Szóval ő is vallja egy kitűnő emberbúvár ama hitét: „Zöld'asztalnál nem lehet embertant művelni". 4
