Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1934-03-01 / 3. szám

187

úgy hogy ugyan nem lehetne egyéb benne, mint hogy ki kölle vonatnom. Mely fog helyéről majd negyedfél óráig mindszüntelenül jött ki a vér ki megkönnyítette a fejemet.“ (1630.)

Matkó István.

Kézdivásárhelyi Matkó István nem volt se orvos, se sebész, nem is foglalkozott soha a fogak gyógyításával és éppen csak egy kis

4. ábra. Jeszenszky. (M. O. E.-ből.)

„esete“ tartozik a fogászat történetének curiositásai közé. Matkó István hitvitázó volt, még pedig amint látni fogjuk, a kegyetlenebb fajtából való.

Mint felsőbányái protestáns prédikátor sokat vitatkozott Sámbár Mátyás jezsuita atyával. A sok meddő vita után a jezsuita atyát vita-párbajra hívta ki. A párbaj feltétele az volt, hogy a Nagyvárad piacán nyilvánosan megtartandó vita vesztese halálával lakozzék. A vita Matkó István győzelmével végződött, de nem élt azzal a jogával, hogy Sámbár Mátyást megölje, hanem elhelyett „két ép fogát húzta ki harapófogóval, háromszor végigvonszolván ellenfelét a város piacán, míg a két fogat ki tudta tépni az állkapcsából.“ (1662.)

Igaz ngyan, hogy ez a mulatságos eset tulajdonképp nem is a fogászat történetéhez tartozik, mégis felemlítjük, már csak azért is, hogy az olvasó szeme elől ne tévessze, hogy a „középkorban“ vagyunk. Azt hisszük, nincs korfestő történész, aki a középkor képét találóbban festhetné meg, mint e néhány soros kis epizód.