Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

39

let marad vissza. Itt is megvannak az „Ausgänge“-k. Az akut gyulladás elmúlhat, de később visszajön, elgenyedhetik, gangraenába mehet át, a genyedés kapcsán a dentinben is tályog képződhetik, a fog keményállományának elfajulására és elmeszesedési processusokra is vezethet. A chronikus gyulladás kimentetele : Absorptio, gangraena, ulceratio, hypertrophia és elmeszesedés. Ahol a tömés a nyitott puplára fekszik, a mechanikus izgalom secretiót vált ki és ez — minthogy lefolyni nem tud — infiltrálja a pulpát s a lokálisból általános gyulladást hoz létre. A gyulladás szempontjából hangsúlyozza a „Pulpamembrán“ fontosságát.

A pulpa véredényeinek tágulását észleli Albrecht a terhességben, lányoknál a pubertás idején, vérszegénységnél, chronikus méhbajóknál, általános plethoránál, chronikus székrekedésnél stb.

A pulpa hypertrophiájánál (Polypen oder Granulationen) a normális pulpának megfelelő képet lát sejtmagokkal, proliferáló és granuláló sejtekkel és megszaporodott véredényekkel. Atrophiánál a pulpa és periosteum tevékenysége párhuzamos, idősebb korban a fogak mind kijebb jönnek az alveolusból.

3. Secretiós betegségek közé sorozza a fogak színének megváltozását, az öregkori involutiós jelenségeket stb.

E monográfiából a kórbonctani alap teljesen hiányzik, helyette inkább a fájdalmak analysisével foglalkozik. A felosztásban nincs casuistika, nincs elhatárolás az egyes csoportok között s így az egész mű szétfolyóvá lesz. Szövettan úgyszólván semmi s ami van, bizonytalan, kapkodó, teóriákra és nem tényekre támaszkodik, makroskopos leírásai azonban helyt állanak. A gyógykezelésre vonatkozó elgondolásai is tisztán empirikusak, bizonytalanok, így a gyulladás- és fájdalomellenes kezelésen kívül csak gennyes és gangraenás esetekben ajánlja a fogak felfúrását.

Sokkal nagyobbszabású Wedl munkája 1870-ből: „Pathologie der Zähne mit besonderer Rücksicht auf Anatomie und Physiologie“ ‘, aminek szerves kiegészítője az „Atlas zur Pathologie der Zähne“. (Heider und Wedl).

Részletesen foglalkozik a normális anatómiával, megemlítve az

E. Magitot szerint egészséges gyökérhártyában is jelenlevő Cellules myloplaxes-t is. A pathologiai rész beosztása: A fogfejlődés rendellenességei, gyulladások, sorvadások, hypertrophiák, új képződmények, elválasztási rendellenességek, neurosisok. Külön foglalkozik a fogbél és külön a gyökérhártya betegségeivel.

A fogbél gyulladásai, melyek többnyire gennyesek, akut, chronikus, partiális és totalis folyamatok. Az akut forma átmegy a chro-