Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1933-01-01 / 1. szám

51 fogorvosi szervezeteit kiépítik, a kisvárosok, községek iskolaorvosi szervezeteit ugyancsak megalakítják s amikor odáig jutunk a fejlő­désben, hogy minden község és minden falu iskolájának tanulói abban az egészségügyi gondozásban részesülhetnek, amit ma az iskolaorvosi intézmény a gyermektársadalom csupán egy kis részének nyújthat, akkor fog megkezdődni tulajdonképpen az az óriási jelentőségű, egész társadalmi közösségeket átfogó praeventiv orvosi munka, amelynek mi iskolaorvosok és iskolafogorvosok a jelen helyzetünkben még csak előharcosai vagyunk. Dacára a mai súlyos gazdasági válságnak, Budapest székes­­főváros iskolaorvosi és iskolafogorvosi intézménye — hála a vezetőség megéi’tésének és jóindulatának -— változatlan kitartással folytatja munkáját és a szemész, fül-, orr-, torok-, bel-, ideg-, bőrgyógyász, testegyenész, röntgenszakorvosok az iskolaorvosokkal és az iskola­fogorvosi intézménnyel egyetemben lankadatlan energiával munkál­kodnak a gyermek egészsége s ezzel a jövő nemzedék érdekében. A tej­­táplálási kísérletek bevezetése, a csukamájolajtáplálás, a gyermek­­nyaraltatás, a gyógytorna, az erdei iskola, a magaslati fénykezelés, az iskolafürdők mind egy-egy biztató jele annak az örvendetes ténynek, hogy megkezdődött egy végtelen nagyfontosságú munka, hogy meg­van adva az irány, amerre haladni kell s hogy a gazdasági viszonyok kedvezőbbre válásával semmi akadálya sem lehet a praeventiv orvosi munka nemzeteket és népeket átfogó nagy és jelentőségében szinte beláthatatlan programmjának. S ebből a nagy prophylaktikus munkából hatalmas rész esik az iskolafogorvosi intézményre. Amióta nyilvánvaló, hogy általános meg­betegedéseknek okai is a fogazat elváltozásaiban kereshetők, amióta tudjuk, hogy milyen veszedelmet jelentenek a szervezet szempontjából a periapikális tályogok, a granulomák, a cysták, azóta nagyjelentő­ségűvé vált a fogazat prophylaktikus szanálásának a kérdése. Az iskolafogászatnak ezirányban szinte beláthatatlan a perspektívája és jelentőségének értéke össze sem mérhető azzal a munkával, amit a meglévő fogbetegségek gyógyítása a társadalomra nézve jelent. A cariest, a fogszuvasodást ma már népbetegségnek tekintjük s egy nép­betegséggel szemben nem lehet a tüneti kezelés alapjára helyezkedni. Az a munka, amit az iskolafogászat végez, karöltve az iskolaorvosi munkával s amely, amint fentebb kifejtettem, hivatva van systemati­­kusan feljavítani az utódokat, ez a tervszerű praeventiv munka fog bennünket elvezetni annak a problémának a megoldásához is, amit a caries prophylaxisának nevezünk. Mindebből nyilvánvaló, ha vannak is körülmények, amelyek az 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom