Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
45 vertikális-descendáló síkban fejlődik tovább, mely végül alveolus atrophiához vezet. Ezek után a pyorrhoea alveolarist kóroktani szempontból két teljesen különböző csoportba oszthatjuk: 1. Pyorrhoea alveolaris infectiosa (Schmutzpyorrhoe), amely a lokális fertőzés, mint primaer ok következtében beálló megbetegedés, mely lokálisan teljesen gyógyítható. Ez a folyamat a lokális szennyezésfertőzés útjain jön létre, legtöbbször erős fogkőképződéssel, circularisan descendáló tendentiával horizontális síkban hatol a mélybe (röntgenfelvételen élesen látható a vízszintesen leterjedő folyamat), a fogak körül, kimutatható gingivitis formájában. Minél tovább marad a fertőzés kezeletlenül, vagyis minél inkább elhanyagoltabb az eset, annál inkább elhatalmasodik s mindig nagyobb területre tevődik át, végeredményképpen a fogmeder atrophiája áll be. Kellő időben alkalmazott lokális beavatkozás után nyomtalanul megszűnik, regenerálódik a lágyrész, a már esetleges atrophia megáll az elért stádiumban s az általa előidézett fogmozgás is stabilizálódik. Okai tehát a fogkövek, vagy a chemiai és technikai úton beálló infectiók. 2. A pyorrhoea alveolaris vera (valódi). Ebbe a csoportba tartozik a megbetegedések azon változata, amely a felső légutak megbetegedéséből, mint primaer okból indul ki s secundaer úton fejlődik ki a folyamat. Ezt a csoportot azért nevezem pyorrhoea alveolaris Verának, mert ez a tulajdonképpeni súlyos következményeket maga után vonó megbetegedés, amely lokálisan semmiképpen nem gyógyítható. A pyorrhoea alveolaris infectiosa csak azért viselheti a pyorrhoea alveolaris nevet, mert a különböző stádiumok végeredménye ugyanaz, mint a pyorrhoea alveolaris veraé. Ez a megbetegedés, irányát illetőleg, vertikális-függélyes jellegű, mely az interdentalis részeken descendálva hatol a mélybe s ott primaer atrophiát idéz elő, esetleg minden különösebb gingivatünet nélkül is. Oka a felső légutak megbetegedése, az orrüreg s a szájüreg chronikus gyulladásos elváltozásai. Az orrüreg partialis elzáródását okozzák, az orrnyálkahártyák duzzadása, hyperaemiája, valamint a nasopharyngealis út daganatai, a kagylók hypertrophiája, az orrsövény deviatiója, a pharyngealis és lingualis tonsillák megbetegedései; ezek mind primaer okai egy orrüregi elzáródásnak s a vele kapcsolatos gyulladásos tovaterjedésnek, vagy a szájlégzés következtében is beállható secundaer pyorrhoea alveolaris verának. Ugyanitt kell felemlítenem, hogy a pubertás korában fellépő orr- és garatüri hyperaemiák következtében beálló, átmeneti jelentőségű szájlégzéstől fellépő pyorrhoea alveolaris jelenségét. Ezt a
