Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1933-01-01 / 1. szám

41 ülésben töltjük meg a csatornákat chloraminoldattal és újból be­vezetve a tűt, bekapcsoljuk az áramot, majd papírcsúcsokkal fel­szárítjuk. Nedves gangraenánál Münzensheimer a következő methodust ajánlja: molarisoknál egy kis vattacsomóval Chlumsky-oldatot helyezünk be a pulpakamrába és fletscherrel lezárjuk. Néhány nap múlva pedig a következő ülésben szondázással meggyőződve arról, hogy secretum már nincsen, egy újabb áram bekapcsolása után a fogat zárjuk. Granulománál a kezelési methodus csak arra szorítkozhatik, hogy megakadályozzuk a gyökcsatorna újabb fertőzését a peri­apicalis terület részéről addig, amíg ott a folyamat lezajlik. A gyök­csatornán át a periapicalis területre való behatolás és ott egy magas­­frequentiájú desinfectio keresztülvitele az áramvonalak igen kedvező elosztása folytán nem ajánlatos. FistuTáknál, ahol az eredet a fertőzött gyökcsatornába vezethető vissza, a gyökcsatornát látjuk el a fent leírt módon. Közvetlen a diathermiás kezelés után zárhatjuk a csatornát, A folyadék befecskendezésénél a normálisnál valamivel nagyobb mennyiséget vigyünk be, hogy belőle magába a fistulajáratba is jusson. Az áram használatánál ügyelnünk kell arra, hogy a tűvel ne menjünk túl az apexen! Pulpacsonkeltávolítás. A pulpa exstirpatiója után visszamaradt élő pulpacsonkot tartalmazó gyökcsatornát tágítjrrk és annyi chloraminoldatot viszünk be, amennyi elégséges ahhoz, hogy meg legyen az érintkezés a folyadék és a pulpacsonk között. A készülék milliampéremérőjét 100—150 milliampérere állítjuk be és egy fél másodpercre kapcsoljuk be az áramot. Pillanat alatt történik a coagulálás, a patiens egy pillanatig tartó intensiv fájdalmat érez ugyan, de az eredmény biztos és gyors. A pulpacsonknak ilymódon történő devitalisatiója csak abban az esetben vihető sikeresen keresztül, ha a csatorna teljesen átjárható. A coagulatio tökéletes voltáról meggyőződhetünk és meg is kell győződnünk azáltal, hogy a gyökcsatornát átszondázzuk. Ekkor a patiensnek már nem szabad semmit sem éreznie s ha még érez, ez annak a jele, hogy a coagulatio nem történt meg. Ebben az esetben a fenti művelet újra — valamivel magasabb dosissal — meg­­ismétlendő. Ismernünk kell a coagulatiós eljárással felléphető kellemetlen­ségeket, veszélyeket. Első helyen áll a túldosirozás veszélye. Túl­­dosirozás csak abban az esetben lehetséges, ha anaesthesiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom