Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
34 tenyésztés módszerét. Úgyszintén sokan foglalkoztak a röntgen- és rádiumsugarak hatásának a vizsgálatával in vitro. A daganatkutatásban külön fejezetet alkotnak azon vizsgálatok eredményei, amelyek főmódszere a szövettenyésztés volt. Ez alkalommal csak két kiemelkedőbb tényt óhajtok említeni: az egyik Carrel azon észlelete, mely szerint a Rous-féle tyúksarkoma sejtmentes filtratuma a tyúk fehérvérsejtjeit a tenyészetben átalakítja rosszindulatú sarkomasejtekké. Ha az ilyen fehérvérsejttenyészeteket az állatba transplantáljuk, úgy viselkednek, mint a rosszindulatú daganatsejtek, tehát metastasisokat okoznak és végül elpusztítják a kísérleti állatot. Másodszor megemlítem azon vizsgálatok eredményét, amelyek tisztázták némileg a normális sejt és a rosszindulatú daganatsejt közötti különbségeket. A daganatsejtek a tenyészetben: 1. a táplálótalajt gyorsan elfolyósítják, 2. erősen phagocytálnak, 3. glykolysisük (aero) és proteolysisük nagyobb, mint a normális sejteké, 4. serumban is jól tenyészthetők, 5. egyetlen daganatsejt izolálva is oszlik, míg a normális szövetek sejtjei csak bizonyos mennyiségben képesek oszlani in vitro, 6. igen gyors amoeboid mozgásra képesek és 7. chemiai behatásra (As205) a jóindulatú sejt rosszindulatúvá válik. Befejezésül, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, megemlítem egy japán kutató vizsgálatát, aki közvetlenül fogászati vonatkozású problémát tárgyal munkájában. Jumikura 1925-ben „Auspflanzungsversuche mit Schneidezähnen“ címen közli, hogy 2—5 hónapos nyulak alsó metszőfogait explantálta. Ezeknek a fogaknak csak az elülső oldalán van zománc, a hátsó és oldalsó részén csak cement van. A rágófelület lingualisan dentinből, labiálisán zománcból és a két lateralis részén cementből áll. A gyökér elülső falán van a zománcszerv, amelynek hámja a nyálkahártyáig követhető. Ezekkel a fogakkal végzett tenyésztési kísérletek eredménye az, hogy a legérzékenyebbek in vitro az odontoblastok, azután a hengeres zománchámsejtek és végül a cementoblastok. Ezek a sejtek in vitro nem oszlanak. A kevésbbé differentiált sejtek, például a belső lapos zománchámsejtek, továbbá a gyökércsúes odontoblastjai élénk oszlásban vannak és erősen burjánzónak a tenyészetben. A lágyrészek kötőszöveti sejtjei, továbbá a külső zománchámsejtek is erősen szaporodnak, miközben zománcgyöngyökhöz hasonló hámszigetek keletkeznek a kultúrában. Az emberi fogpulpaszövetet Wasgien vizsgálta in vitro 1926-ban. Tisztán embervérnedvben tenyésztette. Technikája azonban nem volt tökéletes és így ezen vizsgálatot jobb technikával ajánlatos volna megismételni.
