Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
23 ben tartjuk. A szövetek tenyésztésére az ilymódon készült vérnedv a legalkalmasabb táplálótalaj. A szervezetből kivett szöveteket Ringervagy Tyrode-oldatban kis darabokra felaprózzuk és megfelelő üvegedényben vérnedvbe helyezzük. A heparinos vérnedv, ha élő sejtekkel érintkezik, csakhamar megalvad és ez az áttetsző megalvadt vérnedv alkotja a táplálótalajt. Kívánatos még, különösen hosszabb ideig való 1. ábra. 1 = vájt tárgylemez, 2 = fedőlemez, 3 = megalvadt vérnedv, 4 = az eredeti szervdarab, 5 = a belőle kinőtt sejtek, 6 = levegőréteg, 7 = paraffin. tenyésztéskor a táplálótalajhoz embryokivonatot keverni. Ez utóbbi folyadék bármilyen fiatal embryo testéből készülhet olymódon, hogy az embryo testét sterilen felaprítjuk Tyrode-oldatban és néhány percnyi keverés után lecentrifugáljuk. Az így nyert kivonatot steril csövekben szintén jégszekrényben tartjuk. A táplálótalaj (vérnedv és 2. ábra. 1 = a Petri-csésze fedele, 2 = óraüveg, 3 = levegőréteg, 4 = a Petri-csésze alapja, 5 = a táplálótalaj, 6 = a tenyésztendő szervdarab, 7 = fedölemez, S = paraffin, 9 = Tyrodé- vagy Rinder-oldat. embryokivonat) egy-egy cseppjét fedőlemezre cseppentjük és beléhelvezzük a tenyésztendő szövetdarabot. A fedőlemezt ezután vájt tárgylemezre tesszük és a széleit leparaffinozzuk. (1. ábra.) Az általam használt módszer szerint a fedőlemezeket Petri-csésze alapjára illesztjük, egy-egy csepp Ringer- vagy Tyrode-oldat közbeiktatásával. Ezeken foglalnak helyet a tenyészetek, amelyek el
