Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
21 rendű szervezeteket analógiába állítsuk egymással, structurájuk kialakulásának, működésük mechanismusának vizsgálatában köztük párhuzamot vonhassunk és az organismus functiójának egyes, a térben vagy az időben izolált részjelenségeit közvetlenül figyelhessük meg. E kísérletek során kitűnt, hogy a magasabbrendü szervezet parányi szövettöredéke, a szövettenyészet, rendkívüli életkörülményeihez a végsőkig alkalmazkodva, az élettelen tápláló közeggel kölcsönhatásban, visszanyeri a primitiv szervezetek azon képességét, hogy egészük eredeti alakját regenerálja. Például az összefüggéséből kiszakított szívrészecskék a tenyészetben néhány nap alatt a szív alakjára kerekednek le, rostszerkezetük a szívsövénynek megfelelően alakul ki a rhythmusos pulzálás mechanikai tényezőjévé.“ — Tovább követve a szerző leírását: „A szövettenyészetben, úgy mint a szervezetben is, harmoniás sejtélet csak a finom vázrendszer kifeszített felhúzott állapotában, rugalmas játékában lehetséges, mint ahogy a zenei összhang csak a felhangolt hangszer húrjain szólal meg.“ Majd alább : „A sejteken kívüli argyrophil rostrendszer által fenntartott „elastomotoros“ mechanismus felfedezése, amely egyes sejtek és a szervezet kölcsönhatásait átveszi és közvetíti az oki gondolkozás logikájában hiányzó láncszem, a ,,missing link“ a sejtek és a szervezet egészének fogalmai közötti ellentét kiküszöbölésére.“ Tenyészeteiről készült mikrokinematographiai felvételei, amelyekkel ezen vizsgálatokról szóló előadásait a különböző nemzetközi kongresszusokon illusztrálta — világhírűek. Huzella professzor assistensének, Törő dr.-nak szövettenyésztési kísérletei közül különösen említésreméltónak tartom azt a vizsgálatát, amelynek folyamán a szervezetből kivett és in vitro tenyésztett szöveteket bizonyos idő múlva visszahelyezte a szervezetbe. A tenyészetben a sejtek alakja és a szövetek topographiai szerkezete némileg megváltozik, azonban mihelyt visszakerülnek a sejtek a szervezetbe, ismét átalakulnak és morphologiai, valamint physiologiai szempontból a szervezet hasonló sejtjeivel azonosak lesznek. íme egy kiváló példája a milieuhatásnak. Hazánkban a szövettenyésztés jelentőségét a pathologia terén első ízben Balog}i professzor úr ismerte fel, kinek intézetében Németh dr. és Csaba dr. foglalkoznak szövettenyésztéssel. Vizsgálataik közül megemlítem a vitálisán megfestett vérsejtten у észetekről és a különböző vegyszereknek a szívizomtenyészetekre gyakorolt hatásáról szóló dolgozatokat, továbbá a rákos daganatszövettel végzett in vitro kísérleteket. A II. számú anatómiai intézet vezetésem alatt álló laboratóriumában 1922 óta 27 kutató foglalkozott szövettenyésztéssel, akik az orvosi tudomány majdnem minden szakmáját képviselték és
