Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1933-02-01 / 2. szám

122

vonatkozások, melyek stomatologia és szülészet, valamint nőgyógyászat között fennállanak és hogy e szempontból vannak problémák, melyeket csak a két szakma közös munkája tudna eredményesen megoldani.

Összefoglalás.

Előadó foglalkozik elsősorban az összes belsőelváltozásos mirigymegbetegedések (hypo- és hyperfunctio) kihatásaival a koponyára és képleteire, majd a terhesség és caries vonatkozásaival, a mészanyagcsereforgalommal, a helyes és helytelen táplálkozás következményeivel a terhességre, a nyál vegyhatásváltozásainak folyományaival, a beteg fogazat hatásával a terhesség diaetetikájára, a fogászati kezelések fontosságával és veszélytelenségével. Végül rámutat azokra a nőgyógyászati megbetegedésekre, amelyek a szájban elváltozásokat okoznak.

Zusammenfassung.

Der Vortragende beschäftigt sich in erster Linie mit den Wirkungen der einzelnen, erkrankten innersekretorischen Drüsen (Hypo und Hyperfunction) auf den Schädel und seine Organe. Dann befasst er sich mit den Beziehungen der Gravidität, Lactation und Caries, mit dem Kalkhaushalt im Organismus, mit den Folgen der richtigen und ungenügenden Ernährung während der Gravidität und Stillung, mit der gestörten Diäthetik der Schwangerschaft bei erkrankten Zähnen und schliesslich bespricht er die Wichtigkeit und Gefahrlosigkeit der zahnärztlichen Behandlung bei Graviden und stillenden Muttern. Zuletzt folgt die Aufzählung jener gynäkologischen Erkrankungen, welche Veränderungen und Erkrankungen im Munde hervorrufen können.

Könyvismertetés és lapszemle.

Rovatvezető: Landgraf Ervin dr.

Dr. H. Goeth: Diagnostik der Pulpakrankheiten. Sammlung Meusser 25. sz. füzete. 116 oldal, 22 ábrával és 27 tabellával. Hermann Meusser, Berlin, 1933. Ára 7.50 márka.

Greth magántanár Euler professzor boroszlói klinikáján revizió alá veszi a pulpabetegségek diagnostikáját. Vizsgálati anyaga 500 minden fajtájú és korú fog. Két főkérdés megvizsgálását tűzi ki célul: 1. vájjon a különböző fajtájú pulpitisek klinikai diagnosisának megfelel-e egy typikus szövettani kép;

2. megfordítva vájjon lehet-e szövettani diagnosisból biztosan a klinikai tünetcsoportra következtetni?

Igen pontos klinikai és histologiai vizsgálatainak eredménye a kóresetek többségében negativ: azaz a klinikai diagnosisnak csak kevés esetben felel meg