Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
1 32 kristályokkal közös sajátsága, hogy vékony lapokra hasítható (az ásványtan a könnyen hasadó ásványokat nevezi ,,pát“-nak). A vékony, átlátszó lapokat a régi rómaiak ablaküveg helyett használták, a keresztény időkben pedig szentképek diszítésére (Mária-üveg). Sokhelyütt leírják, hogy lámpaüvegek készítésére is alkalmas, ez azonban nyilvánvaló tévedés, mert a meleg a dihydrátot elbontja. A szemcsés gipsz vagy alabástrom gyengén áttetsző, hófehér vagy színezett. A fehér alabástrom nagyon hasonlít a karrarai márványhoz, kiterjedten használják a szobrászatban. A hulladékot és szobrászati célokra nem alkalmas kisebb darabokat égetik, ez adja a különleges, így fogászati célokra is szolgáló hófehér alabástromgipszet. A rostos gipszből, szép selymes fénye miatt, nagy gyöngyöket (úgynevezett római gyöngyöt) és egyéb dísztárgyakat készítenek. A porphyrgipsz szemcsés vagy tömött gipsz elszórt kristályokkal. A gipszkő, az aránytalanul legnagyobb mennyiségben előforduló gipszfajta néhol teljesen fehér, gyakrabban sárgás, vöröses, vagy szürkés árnyalatú. Használták régebben mint építőkövet, ma a cementgyártásban, bizonyos festékek készítésében, de főképpen az égetett gipsz készítésére, valamint finoman őrölve trágyázásra. A kőzet mállási terméke a gipszföld vagy gipszvirág, mely égetésre a hozzákeveredett idegen anyagok miatt nem alkalmas, de kiterjedten használják trágyázásra, mert előzetes megőrlés nélkül alkalmazható. A mezőgazdaságban a gipsz több irányban tölt be hasznos szerepet. Alkotórészei, a mész és a kénsav a növények nélkülözhetetlen tápanyagai közé tartoznak és a növények a legtöbb vizsgáló szerint fel is tudják venni azokat a gipszből, ha a talaj nedvessége elég a gipsz feloldására. Fontosabb ennél a gipsznek az a szerepe, hogy a szilikátok mállásakor felszabaduló alkaliákból képződő káliumcarbonátot, melyet a növények nem képesek felvenni, a jól felszívódó káliumsulfáttá alakítja. Az istállótrágyához kevert gipsz azt konzerválja, amennyiben az illó ammoniumcarbonátot nem illó ammoniumsulfáttá alakítja. IV. Physikai és chemiai sajátságok. A dihydrát fajsúlya 2.34, keménysége a Mohs-féle skála* szerint 2, míg a tömötteb anhydrit fajsúlya 2.9, keménysége 3—3.5. Vízben nehezen oldható, az oldhatóság a hőmérséklet emelésével növekszik, * A Mohs-skála minden egyes tagja karcolja a sorban előtte lévőt. A skála a következő: 1. Tajték, 2. kősó, 3. mészpát, 4. folypát, 5. apatit, G. földpát, 7. quarz, 8. topáz, 9. korund, 10. gyémánt.
