Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
29 tanunk kell a törvényes jogi alapon álló tisztességes fogtechnikusipar fejlődését és megélhetését. E célból egy a kor színvonalán álló fogtechnikusiskola megalkotása nagyon fontos és szükséges. Hogy a falazó orvosok ellen és az ethikai alapot sértő orvosok ellen is könyörtelenül kell eljárnunk, az talán fölösleges mondanom. Az orvostársadalmunkban jelenleg forrongó eszmék közül a szabad orvosválasztás alapjára állunk a szerzett jogok csorbíttatlan tiszteletben tartásával. Fejlesztendőnek tartom az iskolafogorvosi intézményt és szorgalmazzuk a kórházak stomatologus-osztályokkal való kibővítését, mint amely a közegészségi közszolgálat nélkülözhetetlen szerves része. 2. A gazdasági irányú működés egyes ágazatait a jóléti osztály további működésében, irányáraink stabilitásának lehető biztosításában, a külföldről behozott készítmények és gyógyszerek belföldi előállításában, honorárium-követeléseink biztosításában, érdekeink jogi és adóügyi védelmében látom. Végül úgy szakpolitikai és tudományos, mint gazdasági küzdelmeink megkönnyítése érdekében szükségesnek tartom, hogy egyesületünk tagjai egyesületünk helyiségében, majd a stomatologusok székházában az eddiginél intenzívebb mértékben érintkezzenek egymással. Ezt alkalmi és periodikus összejövetelek, estélyek, kirándulások és egyéb módok rendezésével kell elérnünk és e célból különösen legifjabb tagjaink közül kell egy megfelelő bizottságot toborozni, mert az ily összejövetelek igen alkalmasak, hogy necsak a hivatalos fórumon, hanem a fehér asztal mellett is összefűzzük társainkat a barátság, a sympathia és együttérzés meleg szálaival. Beszédem végére értem. Nem tudtam újat mondani, de a múlt és jelen szembeállításával feltámad bennem a remény, hogy közös erővel, jóakarattal meg tudjuk tartani elődeink eredményeit és nagy programmunkból is minél többet tudunk majd megvalósítani. Természetes, hogy a jelen szomorú helyzetben az expansiv fejlődés kilátásai csekélyek, de a természet örök törvénye, amely szerint a sötétségre világosság, a gazdasági mélypontra felvirágzás következik, jogos reménnyel tölt el a jövő iránt, amelynek első sugarai már-már pirkadnak és talán bekövetkezik rövidesen — amint Gyula Diák erdélyi költőnk mondja — a virradat, amit én is lelkem minden vágyával áhitatosan várok, mert én hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy isteni örök Igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában !
