Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
25 szabályos megoldása és az előző időkből fennálló különösen rossz kollégiális viszony megjavítása a német kartásakkal. Programmjának súlypontja tehát a külföldi, ekkor teljesen elhanyagolt relációknak a kiépítése, amivel megvetette az alapját a későbbi fényes magyar stomatologiai eredményeknek. Az egyesület taglétszáma ekkor 350. A háború utáni összeomlás, a forradalom, a kommün ismét három esztendeig bénította meg a múzsák munkáját, úgyhogy e szomorú korszak a szakma tekintetében teljesen meddő, csak a rokkantellátás kifinomodása, új eszközök és eljárások megalkotása jegyezhető fel, de ez is csak egyes kiváltságosak munkáját dicséri, míg az egyesületi élet szünetelt. Csak 1920 decemberében jelent meg ismét a Fogorvosi Szemle és ebben már látjuk a fejlődés újabb lépését, amidőn Sturm a M. F. E. által 1919 óta lezajlott három tanfolyam eredményeiről számol be és egyúttal bejelenti, hogy a legutolsó tanfolyam már egy évig tartó lesz. Az intézmény nemzetgazdasági szempontból is kitünően bevált, mert hiszen ekkor a külföldi tanulmányok elé még szinte áthághatatlan akadályok meredtek. Ismét felmerül a fogtechnikusok kérdése is, akik új rendezést, illetve jogkiterjesztést kívánnak, ez azonban az illetékes tényezők ellenállásán megtörik és ezért főleg Csilléry András akkori népjóléti miniszternek tartozunk hálával. 1920 május 7-én ismét Szabó veszi át az elnökséget és figyelmét főleg a teljesen elhalkult tudományos munka felvirágoztatására fordítja, mert a háborús kimerültség, majd forradalmak lefagyasztották a mutatkozó gyenge rügyeket és csak az év végén éled fel az egyesületi élet dermedtségéből. 1921-ben hangsúlyozza a továbbképzés fontosságát, rendi ügyeink védelmét, amellyel kapcsolatban egy technikai szakiskola felállítását szorgalmazza. Külföldi anyagainknak lehetőleg idehaza való előállítását, szakkurzusok és asszistensnői tanfolyamok szervezését veszi még tervbe. Ez évben indul meg második szaklapunk, a „Magyar Fogorvosok Lapja“ Bihari Jenő szekesztésében. 1922-ben hunyt el Árkövy és utána néhány hóra Hattyasy Lajos. Árkövy-1 az egyesület temeti el és ezzel is kimutatja háláját a magyar stomatologia első prófétájának, akinek tudományos szerepét ezúttal nem kell bővebben fejtegetnünk. Ez évben mint új eszmékkel az elnök az iskolafogorvosi rendelőkkel, a közszolgálati alkalmazottak fogorvosi kezelésével foglalkozik. Hat iskolafogorvosi rendelő már meg is nyílt és a továbbképző tanfolyam is megindult. Ugyanez év őszén alakult meg a M. F. E. alsódunántúli fiókja König József elnökségével, mint első vidéki csoport és ezzel egyesületünk megkezdte az expansiv fejlődés korszakát. A
