Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
kollégákat tartósan magához vonni. Ha nem is volt e három férfiúnak megadva, hogy maguk legyenek kiindulópontjai a magyar fogorvoslás fejlődésének, működésük mégis fontos és eredményes volt a tekintetben, hogy megalkották azt a lelki atmospherát, amelyben a negyedik kiváló és az őket eonceptióban messze felülmúló férfiú, Árkövy József, tudatosan indult el vezéri útján. Ő volt az, aki mint első, már a 70-es évek felé felismerte a fogorvosok egyesülésének szükségességét, egyrészt, hogy az akkor már nagyszámban kuruzsló fogtechnikusok ellen közös erővel vegyék fel a harcot, másrészt, hogy tudományos munkát indítsanak meg. Minthogy akkor talán kizárólag csak Budapesten voltak fogorvosok az országban, az ő kezdeményezésére alakult meg a „Budapesti Fogorvosok Egylete“, melynek első elnöke Nedelkó, titkára Árkövy lett. Ezután Vidéky Ferenc lépett az elnöki székbe, utána Grósz Sándor, az egyesület azonban nem igen tudott nagyobb eredményeket elérni, főleg az egyes tagok széthúzása és féltékenykedése folytán. Hozzájárult, hogy a már első időtől kezdve ellenzékieskedő Iszlai 1891-ben megalkotta a maga külön egyesületét, a „Központi Magyar Fogtani Társulat“-ot, amelynek 1892-ben már lapja is volt „Odontoskóp“ címen. E lap kiadója és tulajdonosa ugyancsak Iszlai. Az elnök Iszlai különcködésére jellemző kis adat, hogy a szerkesztőtársakat évenkint változtatta és így a harmadik évben segédszerkesztők : Fuchs Sándor, aki nem igen dolgozott, Iklódy Lajos dr. nem létező személy és Néry Emil dr., amely név szintén költött név, de e név alatt nem rejtőzik más, mint Salamon Henrik professzor, akinek Iszlai ez álnevet azért adta, mert ekkor még fogtechnikus volt. 1897-ben, miután egy ideig Abonyi volt az elnök és lap tulajdonos is, a lap megszűnt. 1893-ban Árkövy József új egyesülésre hívta fel a kartársakat, hogy megalkossák az „Országos Magyar Fogorvos Egyesületet (Társulatot)“, mely az alapszabályok elkészítése után 1897 szeptemberében alakult meg „Stomatologusok (fogorvosok) Országos Egyesülete“ címen. Ugyanez évben a Budapesti Kir. Orvosegyesületben is alakult egy stomatologus szakosztály, egyelőre 24 taggal. 1896-ban Bauer Samu szerkesztésében új magyar szaklap indult meg „Magyar Fogászati Szemle“ címen és itt jelentek meg a Stomatologusok Országos Egyesülete tudományos munkái is 1901-ig, amidőn e lap is megszűnt çs helyébe 1902-ben a Madzsar József és Salamon Henrik alapította „Stomatologiai Közlöny“ lépett, mely utóbb az egyesület hivatalos lapja is volt Szabó József és Sturm József szerkesztésében. Ez időben tehát három egyesület és az orvosegyesület kebelében megalakult stomatologiai szakosztály állott fenn. 1906-ban a Fogtani 22
