Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1932-03-01 / 3. szám
203 hogy míg az arson behelyezése után a demarcatio határa nem képződik ki élesen és gyakran csak az apex környékén folyik le, addig az áram a pulpát pontosan az apexig coagulálja. A tűt nem kell az apexig vinni, mert az áram coagulatiós hatását a gyökér legkisebb keresztmetszetén fejti ki és az apexröl hatástalanul fut le a gyökérhártyán keresztül. Dr. Osten-Sacken (Berlin) : Van-e a „Dralasol“ dentinérzéstelenítőnek káros hatása a fogbélre? (Hat das Dentinanaesthetikum „Dralasol“ eme schädigende Wirkung auf die Pulpa?) Zahnärztliche Rundschau. 40. évf., 47. szám. Ismerteti az Abraham által szerkesztett „Dralator“-készüléket, melynek lényege egy elektromos melegítő készülék, melynek vezető nyílását a nyáltól teljesen megtisztított kavitásba illesztjük; körülbelül 1 cm. távolságból 1—1% percig meleg levegővel áramoltatjuk azt át, 1 csepp „Dralasol“-t cseppentünk be; körülbelül % perc múlva a dentinérzéstelenség annyira csökken, hogy a kavitás alakítható. Szükség esetén az eljárást meg lehet ismételni. Abraham által készített „Dralasol“ több coeainpótszer combinatiója esterekben oldva, mely teljesen nélkülözi az adrenalint és pótszereit. Osten-Sacken kutyakísérleteket végzett fenti szemek a fogbélre kifejtett hatását megvizsgálandó és megállapította, hogy sem rövidebb (24 óra), sem hosszabb (3 hét) megfigyelési idő alatt a fogbél szövettani képén kóros elváltozások nem mutathatók ki. A „Dralasol“-t ezért szakszerű használat mellett teljesen ártalmatlan szernek tartja. Alexy Emil dr. W. Gröschel: Elszinezödött fogak fehérítése diathermiás készülékkel és perhydrollal. (Das Bleichen verfärbter Zähne mit dem Diathermieapparat und Perhydrol.) Zahnärztliche Rundschau, 1931, 39. szám. Prinz szerint a fogak elszíneződését vagy a fogban keletkező anyagok (endogen pigmentek), vagy kívülről bevitt anyagok (exogen pigmentek) hozhatják létre. Ezek organikus és anorganikus anyagok. Organikusak a vérből — haemolysis útján —, valamint az elhalt fogbél bomlástermékeiből származó színanyagok, továbbá néhány organikus antisepticum, mint a szegfüolaj, Albrecht-féle gyökértömőanyag. Anorganikusak a réz- és ezüstamalgámok, rézeementek, sublimât, ezüstnitrát. Ismerteti a fogak fehérítésére eddig használatos anyagokat, főleg azokat, amelyekből chlor, vagy oxygen hasad le. A statu nascendi felszabaduló Cl, vagy O dekolorálja a színanyagokat. Ezek közül is leginkább a perhydrol terjedt el a gyakorlatban. Brubacher antiformin és perhydrol egyidejű alkalmazásával jó eredményt ért el. A perhydrol hatásának fokozására a katalasetartalmú hepint adták, az oxygen felszabadításának gyorsítására. Ugyancsak fény hatására — főleg a quarzfény ibolyántúli sugarainak hatására — is gyorsítható a perhydrol vízre és oxygenre való szétbontása. Ugyanez elérhető diathermiás áram hatására is. A szerző az elszinezödött fogak diathermiával való fehérítésére a frontfogak faciális felszínének megfelelő, ezüstből készült applikátorokat szerkesztett, melyeket a hozzáforrasztott nyél segítségév»! az inactiv elektródhoz kapcsol. Aetiv elektród gyanánt egy 3 cm. hosszú pálcika szolgál. Műtét előtt a gyökércsatomát a fognyak magasságában cementtel elzárja, 4*
