Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1932-03-01 / 3. szám
J___L i 180 Közlemény a budapesti kir. magy. Pázmány Péter-tudományegyetem stomatologiai klinikájáról (igazgató: Szabó József dr., egyetemi ny. r. tanár). Vizsgálatok a Cholesterin-, bilirubin- és tartalékalkalitartalomról, paradentosisos betegek vérében. írták: Landgraf Ervin dr. egyet, tanársegéd és Bánhegyi István dr. A cholesterin a sterinek lipoid csoportjához tartozik, minthogy a sterinek chemiai methodusokkal már igen kis mennyiségben kimutathatók, pontos cholesterinmeghatározások végezhetők. A szervezet cholesterinháztartásának pathologiájárói közölt eredmények majdnem kivétel nélkül a vér cholesterinanalysisére támaszkodnak. Teljesen exact bilanz-kísérletek csak szórványosan végeztettek. A legnagyobb pathologiai eltolódások a vér cholesterinháztartásában a máj megbetegedéseinél találhatók, főleg azoknál a formáknál, melyek icterussal járnak, azonban zavarok találhatók nem ritkán májcyrhosisnál, amikor a cholesterinanyagcsereeltolódás az egész zsíranyagcsere zavarának rész jelenségét képezi. Diabetesnél gyakran jelentős hypercholesterinaemia van jelen. Az eddig felsorolt megbetegedéseken kívül a hypercholesterinaemia a nephrosisoknál játszik nagy szerepet, zsugorvesénél, melynél ezt a legnagyobb valószínűséggel a feltételezett alapbajra, a sejtszétesésre lehet visszavezetni. Magasabb még a vércholesterin egyik-másik pankreasmegbetegedésnél, asthma bronchialénál a rohamok alatt és terhességnél. Ismeretes, hogy az anyagcseremilieu állandósága egy bizonyos fokig a vagus és a sympathicus tónusától függ. Tényleg kimutatható, hogy a cholesterin vagoton és a cholesterintükör vagusizgatásra emelkedik. Talán ebben az összefüggésben érthető lesz, hogy arthritikus diathesisnél, valamint vegetatív neurosisnál hypercholesterinaemiát lehet találni. Ezzel a ténnyel magyarázható, hogy miért érdekel bennünket stomatologusokat a cholesterin viselkedése, hisz a paradentosisok aetiologiájában a kezdetben felsorolt megbetegedéseken
