Fogorvosi szemle, 1931 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1931-01-01 / 1. szám

46 becses, hasznos tanulságok szűrödnek le belőle. Púder csak itt-ott mutat reá, hogy milyen fontos a beteg lelkiállapotának a figyelése, mennyire túl finomulttá lesz a beteg érzése, mennyire meggyorsul a perceptio, mily jelen­tőssé válik a beteggel való érintkezésben a környezet külsősége, a beszéd, a mozgás, az öltözködés, a kifejezések lelki hatása, amelyek a felfokozott^ érzékenység következtében szinte testi jóérzéseket, vagy gyötrelmeket váltanak ki. Drámai erővel tárja elénk a psyehologia, különösen az orvosi-psychologia jelentőségét és ebből önként ébred fel a gondolat, hogy ezirányban orvosi kiképzésünkben bizony nagy hiány van, mert ezekről nem igen hallunk az egyetemen. Csak keveseknek adatik meg, hogy mint jószívű emberben szinte ösztönösen fejlődnek ki azok a képességek, amelyek révén a képzett szak­emberből, kiváló orvos, magister válliatik, mint az író professzorában az mesterien van kidomborítva. A munka tartalma három műtét, amelyet üszkös vakbélgyulladás miatt kell három ízben a szerzőn elvégezni, hogy végül tengernyi szenvedés árán ismét hasznos orvosi tagja lehessen rendünknek. A munka annyira tanulságos és érdekes, hogy minden orvosnak, de laikusnak is a legmelegebben ajánlom elolvasását, mert belőle, különösen mi orvosok, betegeink javára igen sokat tanulunk élvezetes formában. Morelli. Prof. 0. Krummacher: Grundriss der Physiologie. (J. Thieme kiadása. Harmadik kiadás. Leipzig, 1931. Ára kötve 8 márka. A könyv előadások összefoglalása, melyeket szerző, ki az élettan rendes professzora a münsteri egyetemen, a fogorvosi szaktanfolyam hallgatóinak tartott. Rövid összevont fejezetekben tárgyalja az élettan elemeit, főleg a száj­üreggel kapcsolatos élettani folyamatok szemmeltartásával. Az általános részben az élet jellemző tüneteit, az állat és növény között vonható különbséget, továbbá az egyszerű sejt és a differentiált sejtállamok (niagasabbrendü szervezetek) élettani tüneteit ismerteti. A részletes részben először a vegetativ anyagcsere lényegét és vegyi összetételét írja meg, kezdve a szénhydrátok, majd a zsírok és fehérje chemiai szerkezetein. Ezután az emésztést és az emésztőesatomamirigyek szerepét tárgyalja. A vér és vérkeringés, a légzés és gázanyagcsere, valamint a vese-, máj-, tejmirigyek s a belső secretio fejezetei után a táplálkozás és a hő­­szabályozás élettana következik. A második rész B-csoportjában az izom-, ideg élettant, a nagyagy és nyultgerincagy működését, valamint az egyes érzék szervek élettanát foglalja össze. Mint az előszó mondja, nem kimerítő élettan, hanem főleg az orvosi doktorátust el nem végzett fogorvosok képzésére szolgál g munka és így csak a német fogorvosi doktorátushoz szükséges élettani ismeretekre szorítkozik, amelynél az élettan, mint Krummacher professzor mondja, úgy aránylik a fogpótláshoz, mint 1 a 6-hoz, amiből e tantárgy alacsony értékelése eléggé kiviláglik. Nekünk úgy tűnik, hogy egyes részek még a fogorvos szem­pontjából is túlrövidek és mellőzik még azokat a tudnivalókat is, amelyek a fogorvos mindennapi gyakorlatában szükségesek. így a szaglás és ízlés együttesen 42 sorban van letárgyalva, pedig- az ízléssel nekünk igen sokszor van dolgunk és ezért ebből többet szerettünk volna tudni. Ha a speciálisan stomatologiai élet­tanból többet kapnánk, úgy még egyes fejezetekből, mint a szénhydrátok chemiája és a vérkeringés, valamit szívesen el is engedtünk volna. A munka különben a német speciális tanulmányi rend szempontjából íródott és hogy ennek kitünően megfelel, azt a könyvnek immár harmadik kiadása is bizonyítja. A ki­állítás és a 29 szép ábra a kiadónak dicséretére válik. Morelli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom