Fogorvosi szemle, 1931 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1931-01-01 / 1. szám
38 Az orvosi társadalom, az általános orvosgyakorlat és az orvosi pályára készülök szempontjából — főleg a mai gondterhes gazdasági viszonyok mellett — a tanulmányi idő meghosszabbítása igen súlyos szociális probléma. Kétségtelen, hogy a tanulmányi idő meghosszabbítása — épúgy, mint a fentebb említett okok, melyek az orvosnyomort okozzák — sok e pályára lépő fiatalembert fog meggondolásra késztetni, elriasztani attól, hogy a hét évig tartó kiképzésének gondját-terhét, szülei vagy a maga nyakába vegye. Ügy hírlik, hogy a tanulmányi időt egy évvel kívánják meghosszabbítani (amelyből esetleg 1 félév már a szakorvosképzés idejébe számítana, ami helytelen felfogás, mert nem minden orvos akar szakorvos lenni s aki nem az lesz, azt nem szabad fölöslegesen a szakorvosjelölt javára félévvel igazságtalanul megterhelni!) s ha ez valóra válik, úgy tekintettel arra, hogy a négy egyetem átlagban az utolsó 5 évben évente 500 orvost promoveált, a meghosszabbítás évében körülbelül 500 avatandó orvos kiesik az összszámból. A következő évek orvosproductiója is feltétlenül kevesebb lesz. Ha hozzávetőlegesen 20% csökkenésre számítunk, úgy még mindig megközelítjük az évi átlagos 400 új orvos számát, ami igen messze esik Mihalkovics Elemér dr. számításától, ki a körülmények figyelembevételével körülbelül 200-ban állapítja meg az évi orvosszaporulat szükségletét a jelenlegi Magyarországon, (elhalálozás, nyugalombavonulás stb.). Ugyanekkor számolni kell azzal is, hogy a tehetséges, de szegény tanulók — főleg az ilyenek állami támogatásának rövides beszüntetésével — nem fognak a pályára merni lépni s ezzel néhány érdemes embert kizárunk annak lehetőségéből, hogy életpályáját szabadon választhassa és tehetségéhez mérten érvényesülhessen. S mikor elismerem azt, hogy az orvosok a mai arányban való szaporítása mellett a fiatal orvosi generatio tökéletes elproletarizálódása fog bekövetkezni, a létminimum elérésére való törekvésben az orvosi ethika mind mélyebbre süllyed, — nem érzem teljes bizonyossággal ezt, hogy a tanulmányi idő meghosszabbítása végeredményben az orvosi rend egy olyan számbeli csökkenését hozza majd létre, melytől a gyakorlóorvos sorsának jobbrafordulását várhatná ! ? A jövendő orvosgeneratio számbeli csökkentése okából én a numerus clausus hívének vallom magam. Nem annak a numerus claususnak, amit Magyarország az egyetemre való felvételben bevezetett, de egy numerus claususnak, mely az egyetemre való felvételnél a hallgatókat csak tehetségük szerint selectálná és maximálisan 200 I. éves orvostanhallgatót venne fel az összes magyar
