Fogorvosi szemle, 1930 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1930-01-01 / 1. szám
60 Szerző az orthodontiai anomáliákat civilizációs megbetegedésnek mondja, amelynek létrejöttében a következő tényezők játszanak szerepet: Eossz, illetve hiányos táplálkozás. Napfény és levegő hiánya. Testmozgás hiánya. Rossz szokások és ezen tényezők kombinációja. Ami a táplálkozást illeti, szerző kikel a pépes és a túlpulia ételek ellen. Ezek révén azután a kiadós rágás is elmarad. Mindehhez hozzájárul az Angliában uralkodó napfényhiány, úgyhogy Angliában csaknem mindenkinek túlkevéssé fejlett szűk állcsontja van, amelyben a fogak csak rendellenesen helyezkedhetnek el. Ezen elsősorban a fentebb említett tényezők kiküszöbölése segíthetne és csak másodsorban a készülékes beavatkozás. Szerző ezen véleményével talán orthodontista bolsevistának tűnik fel, de hosszas évek tapasztalatai alapján állítja ezeket. Ami a készülékes beavatkozást illeti, úgy annak gyenge nyomásból kell állnia. A készüléknek azonfelül nem szabad zavarnia a természetes növekedési folyamatokat, az izmok egyensúlyát stb. Teliát elvetendők a csavarral működő kauesuklemezek. Az erőnek igen gyengének kell lennie, olyannak, amilyent a Mershon által ajánlott lingualív és segédrugók fejtenek ki. Ref. : Gámán Ferenc dr. J. G. Turner: Túlbecsült baj-e a dentalis sepsis? (The Dental Record. 1929. 7. szám.) Az oralsepsis jelentőségét a tüdő, gyomor és bélrendszer szempontjából «•gyesek túlbecsülik, mások ellenben nem tulajdonítanak annak nagyobb jelentőséget. Turner szerint ma már kétségtelen a dentalis fertőzés nagy hordereje. .Szerinte e kérdést illetőleg három tényező jöhet szóba: a táplálék, különböző fertőző csírok, a hely. A táplálékra vonatkozólag megjegyzi, hogy a legtöbb veszély az igen finoman őrölt lisztes-félék élvezetéből származik. Minél finomabb a liszt, annál könnyebben tapadhat a nyálkahártyára, fogak rejtett, nehezebben tisztítható zugaiba és bomlásnak indulhat. A leváló hámsejtekkel együtt pedig kitűnő táplálékot nyújt a különböző mikroorganismusoknak. A száj csírtartalma igen nagy és változatos. Felemlíti a legkülönbözőbb mikrobákat. Szerinte a legveszedelmesebbek, sokszor még az egészséges szájában is nagy mennyiségben jelenlévő különböző streptococcus válfajok. (Streptococcus brevis, streptococcus longus, streptococcus haemolyticus és streptococcus viridans.) A pneumococcus jelentőségét is méltatja. Egyesek szerint ezek szájban kisebb virulentiájúak és könnyen streptococcus haemolyticussá alakulhatnak át. A szájban csaknem mindig megtalálható diphtheroid-féle bacillust talált Turner egy pyorrhoeában szenvedő beteg gyomorfalában. A különböző, szájban gyakran előforduló gombaféleségek közül megemlíti a többé-kevésbé ártatlan, rendszerint a subgingivalis üledékekben található leptothrix-fajokat. A spirillumok változatos és nagy száma közismert. A dentalis fertőzés helyi sajátságait a fiatal kortól az öregkorig minden szájban, természetes, vagy müfogak mellett megtaláljuk. A különböző csírok közül a fog felszínéhez különösen a rövidláncú streptococcus tapadhat hozzá. Még a legtisztább ápoltabb fog se mentes ettől. A fog pangásos területeiről,
