Fogorvosi szemle, 1930 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1930-03-01 / 3. szám
181 és közönséges alávágó fúróval egy köralakú kivágást csiszolunk. Ez a magunk előállította javított fog előnnyel bír a vásárolttal szemben, a mindegyik kramponra szolgáló bemélyedés miatt, amiáltal a cementbetét kisebb és mennél kevesebb a cement, annál nagyobb a tartóképessége. A régi leesett facettának megtartása mellett a reparaturát Frey a következőképpen csinálja: Kicsiszolja egy kis karborundköveeskével a volt krampont és a porcellánt, egy régi letört fúrónak és karborundterpentinpasztának a felhasználásával (Robiczek-methodus) átalakítja, a porcellánnak lassankénti csiszolásával a fogat egy Ashféle reparatura-facettára, melynek bemélyedése nem bírhat alámenő helyekkel. Most bezsírozzuk a fog hátát és főképpen a bemélyedést és ezt a bemélyedést inlayviasszal betömjük. Mindenesetre bőségesen használjunk viaszt, hogy ez két milliméter vastagságban legyen takarva. A bemélyedés fölött található viaszrészt úgy vágjuk be, hogy a fogból kinyúló viaszrészecske a hátlemezbén lévő ládika dimensiójának megfelelő legyen ; ez mindenesetre szemmérték kérdése. Az ilymódon modellált viasztestet ellátjuk öntőcsappal, beágyazzuk és kiöntjük. Mennél keményebb az aranykarát, annál jobb. A kiöntött aranytömböt egy kis kerékfúróval a bemélyedés részében alávágjuk, ugyanígy a poreellánbemélyedésben kerékfúróval és karborundterpentinpasztával bevágásokat csinálunk, csak azután fogjuk az aranyrudat cementtel ebben a bemélyedésben fixálni. A fogból kiálló aranytestet úgy fogjuk leesiszolni a patiens szájában, hogy a hátvédlemez a ládikában exact ill jen, amely durva papírkorong felhasználásával minden különösebb fáradság nélkül a legrövidebb idő alatt sikerül. Miután a kis ládikát s az aranycsapot alámenő bevágásokkal ellátjuk, a facettât becementezzük. Újabban Weiser egy újabb methodust ajánl, melynél a krampon egy égetett facettának megőrzésére szolgál. Az ő methodusa a következő: Egy platinlemezt, mely a krampon szélességének megfelel s amely a letört facettának aranyfoglalatából kiáll (6. ábra a) szalvétagyürűszerűen meghajlítva (b), mint egy ovális gallért mindkét híd felé eltolunk. Ha ez a gallér jól illik, akkor a hézagot finom aranylemezzel forrasszuk. Ajánlatos még az egymás felé fordított oldalakon a nyitvamaradt kivágások közé a platingallér által körülfogott ki ampongombokat viasszal megragasztani, mielőtt lenyomatot veszünk. A platingallér rendszerint megmarad a lenyomatban. Szárítás után először a belső részt vonjuk be egészen vékony, felolvasztott viasszal.
