Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1929-01-01 / 1. szám
51 Röntgersugár-energiává az elektronoknak csak egy jelentéktelen része alakul át. Mennél több elektron ütődik az antikatliodhoz, annál intensivebb a röntgensugárzás. A röntgensugarak rövid hullámhosszú aetherrezgések, mindig egyenes irányban terjednek, sugártörést, visszaverődést nem szenvednek, láthatatlanok. A fénysugarak tulajdonságaival sok tekintetben megegyeznek. A röntgensugarak legfontosabb tulajdonságai : а) Csaknem mindenféle anyagon áthatolnak és részben elnyelődnek, de ezen tulajdonságuk az anyagok minősége szerint különböző mértékben nyilvánul. б) A photographiai lemezre úgy hatnak, mint a közönséges fény. Ott feketedik meg a fényérzékeny lemez legjobban, hol a sugár a legerősebben éri. A röntgensugarak az antikathod egy kis pontjából: a focusból indulnak ki. Mennél kisebb a focuspont, annál élesebben rajzol a cső, annál kevésbé elmosódott, szóródásos a kép. A fog- és állcsontról készített felvételeinket csaknem minden esetben egy és ugyanazon qualitású és quantitású röntgensugárral készítjük. A tendentia a röntgeniparban az úgynevezett „Automat“ ‘ -készülékek felé irányul, melyek könnyen, egyszerűen és aránylag kevesebb szakismerettel kezelhetők. Gámán Ferenc dr. Dr. R. Bayer (Wien): A gipszminta. (Das Gipsmodell.) Zahnärztliche Rundschau, 1928, 22. Szerző a lemezes fogmüvek készítésének két problémájával foglalkozik: 1. Az egyik azzal adódik, hogy rendszerint a lemezes fogmü nyálkahártyával éiintkező felületének pólirozásávai a legfelületesebb réteget eltávolítjuk és ezzel a fogmű megnagyobbodik. Ezen megnagyobbodást akarja a szerző a minta megkisebbítésével kompenzálni. A megkisebbítést úgy éri el, hogy a mintát 15—20 percre 10%-os sósav-oldatba helyezi, majd utána 10—15 percre folyó vízbe teszi. A sósav-oldat a minta legfelületesebb rétegét egyenletesen leoldja és ezáltal a minta megkisebbedik. 2. A másik hiba, ami esetleg a fogmű illeszkedését érinti, az a gipsz megkeményedésével együttjáró kiterjedés. Amikor ugyanis a mintát kiöntjük, a szélessége nagyobb, mint a magassága, tehát szélességben jobban terjed ki. Ezen eltolódást úgy akarja elkerülni, hogy olyan magasra építi fel a mintát, amilyen a szélesége. A minta megkeményedése után ezen többletet lefürészeli. Mihájlovits Pál dr. Dr. A. Triebei (Breslau): Az E. V. köpenykorona. (Die E. Y. Mantelkrone.) Zahnärztliche Rundschau, 1928, No. 36, Seite 1503. Ezen a néven az Ernst Vetter-cég hozott forgalomba kész Jacket-koronákat. A csonk előkészítése ugyanúgy végzendő, mint az égetett Jacket-koronálioz, aztán kékpapír segélyével a köpenykorona és a csonk összeköszörülendő. Különösen a vállon kell az összeköszörülésnek teljesen pontosnak lenni. Miután a köpenykorona csak 1500 fokon olvad, a nyaki szél utánégetéssel is javítható. Különösen jól használható a köpenykorona hídtagok, valamint csaposfogak, Richmond-koronák elkészítésére. Az alkalmazásmódja és az elkészítés semmiben sem különbözik a többi teljes porcellánkoronákétól (például mint a Dawis-koronáé). _ Bonyhárd. 4*
