Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1929-01-01 / 1. szám
37 fog-fájásoknak nemein kivül, vagyon még egy igen keserves és hoszszu ideig tartó-is, melly az egész test nedvességeinek rágó és évö mivoltától vészen eredetét, nem is orvosoltathatik-meg másképen, hanem ha azok ismét tellyességgel meg-tisztittatnak ’s édesittetnek. Ha a’ vérnek rothadtt vagy poshadtt tulajdonságától vagyon (scorbutus) ollyankor bőven éljen a’ beteg személy tormával, derétze füvei, sarkanytyu füvei, sóskával és madár sóskával. Ha pedig a’ vérnek romlása ettől különböző, akkor más eszközök kívántainak. De az én feltett tzélom meg nem engedi, hogy az illyenekről bővebben szóljak, fis mivel az illy betegség hoszszas szokot lenni, kiki ebben tanultt orvoshoz folyamodhatik. Gyakorta a’ köszvény-is a’ fogakba üti-ki magát, és keserves fájdalmat okoz. Ennek orvoslásában a’ köszvényre kell néznünk. Ezekből ki-tetzik, mit kellyen tartani a’ számtalan orvosságok felöl, mellyek a’ fog-fájás ellen sokaktól ditsértetnek, tudni-illik ugyan azon orvosság egynek használ másnak nem. E’ pedig onnan vagyon, hogy a’ fog-fájásnak külömböző okaira nem tekint a’ nép, az orvosság ajánlátában, meg-sem gondolja azt, hogy annak külömb külömbféle nemei legyenek. Példának okáért ha a’ fognak rothadásától származó fájdalmat, úgy orvoslod, mint azt a’ melly tüzes daganattól ered, vagy ezt úgy mint a’ melly hideg phlegmától támadtt, ismét ezt úgy mint a’ mellyet a’ vérnek sós tulajdonsága okoz, nem tsuda ha el hibázod a’ tzélt. Még az orvosok-is nem mindenkor vigyáznak elegendöképen a’ fog-fájásnak eredetire; és bátor annak okát fel-nyomozzák-is, mindazáltal tsak igen gyengén látnak hozzá, és a’ hathatósb eszközöket el-hadják. A’ hol gyulasztó daganattal jár, ott az ér vágás el-kerülhetetlen-képen szükséges. Valamint azért más nyavalyáknak, úgy a’ fog-fájásnak-is so'k külömb külömbféle okai találtatnak; és a’ ki-valamely betegséget akar gyógyitani, szükség hogy annak okait vegye el és azokat ostromolja, külömben többet árt mint sem használ. Egynéhányszor keserves fog-fájdalmit állítottam meg-olly flastrommal, mellyet lisztből, tyukmony fehériböl, égett borból és mastiksból mind ezeket öszve egyelitvén flastrom formára tettem fel az alsó áll kaptzára, oda a’ hol a’ pulsust érrezzük. De még iszonyú íö-fájásokat-is oszlattam el-ezen említett flastrommal, midőn azt a’ vak szemére a’ hol az ér szökik, reá tettem. Jegyzet. No. 14. Cortex chinac. No. 20. Salétrom-por. No. 21. Badix jalapae, föl. sennae és tisztított borkő ana partes. No. 22. Kina és szártsa gyökérből, meg sassafras és fraritzos (?) fából készített decoctum.
