Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1929-01-01 / 1. szám

25

metszhető, csupán fűrésszel sikerül apróbb darabokra felvágni és előzetes mésztelenítés után szövettani vizsgálatnak alávetni.

Szövettani lelet: A daganat szövete hámsejtfészkek tömege, melyeket egymástól kötőszövetes stroma választ el. A stromát főként rostos kötőszövet alkotja, melyben csontszálkák nagy számban fordulnak elő. Vannak oly területek is, ahol a hámsejtfészkeket zsírszövet-, vagy lymphocytaszerü sejtek halmazai veszik körül. Ilyen helyeken

»

9. ábra.

a csontvelő óriássejtjeire emlékeztető sejtek találhatók, sőt itt számos vörösvérsejt is van. A stromában látható csontszálkák szélén új csontképződés jelei mutatkoznak. A csontvelő rostosodás jeleit mutatja. A daganatfészkek tömörek, sok helyen kötegszerű lefutást mutatnak, egyes helyeken elágazók. A fészkeket oly sejtek alkotják, melyek alakja legtöbbször kerek, magjuk is ilyen, bár nem egyszer ovális. Sejtoszlás itt-ott található. A hámsejtek közt, sőt gyakran a sejtekben is, eosinnal és Van Giesonnal is élénkpirosra festődő egynemű