Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1928-11-01 / 11. szám

939

közelebb állóknak találta az ausztráliai állkapcsokat, hol röntgenvizsgálattal igen erős trajectorialis rendszerek mutathatók ki szerinte. Összehasonlító vizsgálatokat is végzett az emberi rasszok állkapcsainak trajectorialis rendszerei között, de ezek már kevesebb eredménnyel jártak.

A Monheimer által közölt Orneth-állkapcsokról (kőkorszak) készült röntgenképeken — bár Monheimer nem mutat rá — jól kivehetők, különösen az erősen lerágott nagyőrlők, de a kisőrlők alatt is a határozottan distalisan hajló trajeetorium basali alveolik.

Összefoglalva az elmondottakat, a következő megállapításokra kell gondolnunk:

1. A fogak alatt bizonyos körülmények között a dentalfunctionalisan irányított zónában új trajectorialis csontgerendázat támadhat.

2. Ezen trajectorialis rendszernek alakja, lefutása, tapasztalataink szerint, embernél csaknem minden esetben egyforma: minden alveolus csúcstól egy gyengén ívelt gerendázat indul ki ívalakban erősen hátrafelé irányítva.

3. Keletkezésük mindig különleges külső körülményekhez van kötve; továbbá jól kifejezett a trajeetorium basale alveoli: hídpillérül felhasznált fogak alatt, éjjeli fogviesorgatók fogai alatt és nagymértékben foghiányos egyének egyes megmaradt fogai alatt. E trajectoriumot nem találjuk meg, vagy csak alig jelzett olyan fogak alatt, melyeknek az antagonistái már hoszsabb ideje hiányoznak, pyorrhoeás egyéneknél, egyes occlusiós anomáliáknál. Meglévő trajeetorium basale alveolik eltűnnek, ha a megfelelő fog valamilyen ok folytán a functióból kiesik, például az antagonistáját extraháljuk.

Azon körülmény, hogy az antropoidok állkapcsaiban a legtöbb esetben megtaláljuk a trajeetorium basale alveolikat, ellentétben az emberével, csak alátámasztja azon felfogásainkat, mely ezen trajectorialis rendszer kifejlődését a fogak fokozott igénybevételével hozza összefüggésbe.

Irodalom. 1. Dr. Otto Wallhoff (1902, Wiesbaden) : Der Unterkiefer der Anthropomorphen und des Menschen in seiner functionellen Entwickelung und Gestalt. C. W. Krcidel’s Verlag. —• 2. Dr. Davicla Leó (1925, Kolozsvár): Az alsó állkapocs szerkezete. — 3. Dr. Friedrich Schenl (1909, Wien) : Die erste Anlage des Unterkiefers und der Zalinalveolen. — 4. Dr. B. Monheimer (1928, München) : Das Röntgenbild des Unterkiefers in anthropologischer Bedeutung. — 5. Prof. Dr. Wallhoff (1927) : Beiträge zur Theorie und Praxis der orthodontischen Massnahmen und deren Beziehungen zur Entwicklungsmechanik der Kiefer. — 6. Triepl B.: Architekturen der Spongiosa bei abnormer Beanspruchung der Knochen. Anat. Hefte, Abt. I., Heft 75, 1904. •—• 7. Triepl B. (1906, Wiesbaden) : Die trajektoriellen Strukture. — 8. Dr. Ernst Kellner (1928, Wien) : Histologische Befunde an antagonistenlosen Zähnen.