Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1928-11-01 / 11. szám
933 távolítása után a me»maradottak nagyobb mértékben vesznek részt a rágási műveletekben, vagy éjjeli fogvicsorgatás következtében az egész fogsor erősebben megterhelt). Ilyen esetekben a dentalfunctionalisan irányított zónában a párhuzamosan haladó gerendák erősebben fejlettek és az ezeket összekötő lécek helyenként hatalmas oszlopok alakjában mutathatók ki (lásd 17. sz. ábra). Ellenkező értelemben mutatkoznak az elváltozások, ha a fogak megterhelése a normális alá csökkent (ha például az antagonista fogak hiányoznak, vagy az egyes kihúzott fogak helyén, ha e zóna a 17. ábra. 40 éves nőbeteg- négy éve hordja a jobb alsó 4—5-re felhelyezett hidat. Jobb alsó 4—5 koronázott, lebegő hidat tartó fogak trajeetoriumai jól kifejezettek, a fokozott igénybevételnek megfelelően. Jobb alsó 6. és 7. kihúzott fogak helyein a trajectoriumok már eltűnnek. rágónyomás alól részben mentesíttetik), (lásd 18. és 19. számú ábra). Ilyenkor a zónában a párhuzamosan haladó gerendák teljesen eltűnnek, helyenként csupán egy-egy erősebben fejlett összekötő léc látható. A dentalfunctionalisan irányított zónát különböző állatok (gorilla, kutya, juh, ló) állkapcsaiban is vizsgálat tárgyává tettük. Azt láttuk, hogy például az emberhez közelebb álló (?) antropoidoknál ezen zóna még jobban fejlett, erősebb, vastagabb, egymással 3