Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1928-02-01 / 2. szám

109 és csapos sapkákkal látjuk el, melyeket egyenes, merev drót köt össze (3. ábra). Erre a drótra kapcsolódik egy vagy két Gilmore­­lovas, vagyis chamierizület közvetítésével a lemez. A lemezt nem készítjük a rendesnél kisebbre, mert így a szívó erő tartja a lemezt és a két gyökér nincsen állandóan megterhelve a lemez súlyával. A gyökerek főképpen akkor szerepelnek a lemez tartásában, ha vala­mely erőhatás, főleg a rágásnál, a lemezt le akarná billenteni, vala­mint átveszik a verticalis nyomás egy részét. Lehetnek azonban olyan esetek is, amikor a gyökerekre na­gyobb megterhelést is rá merünk bízni és a főcél a lemez meg­­kisebbítése. Ilyenkor az összekötő drótot a két sapkától distalisan meghosszabbítjuk és ezekre a részekre is elhelyezünk egy-egy Gilmore-lovast (4. ábra). Ezáltal a Gilmore-lovasok, miután nem fekszenek mind egy vonalban, megszűnnek charnierizületként mű­ködni és a horizontalis componensek is átvitetnek a gyökerekre. II. Nagyon gyakori eset, hogy az alsó állcsontban állanak a fogak szemfogtól-szemfogig, esetleg még a praemolarisok is, viszont az őrlőfogak hiányzanak. A közönséges kapcsos prothesis következ­ménye ilyenkor közismert. A teljes rágónyomás a fogmedernyul­­ványra hatván, ez erősen sorvad és bizonyos idő múlva azt látjuk, hogy a lemez jelentős mértékben, esetleg több milliméterrel süllyedt és a műfogak kijutottak az occlusióból. A kapocstartó fogak a káros componensek folytán szenvednek és meglazulva, a hézag felé dőlnek. 4. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom