Fogorvosi szemle, 1927 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
30 lehetetlen állapot az, hogy a szegedi, a pécsi, a debreceni egyetemeket végző vagy végzett orvos, akit legtöbbször ezen egyetemek geografikai környékéhez fűznek kapcsolatok, kénytelen legyen Budpestre jönni és itt keresnie a szakkiképzést, ha specialista fogorvos akar lenni, amikor aztán ott reked és ott űz szakgyakorlatot, szaporítva a specialisták amúgy is fölös számát a székesfővárosban. A fogorvoslásnak, — a stomatológiának, — a kötelező tantárgyak közé való felvétele tudomásunk szerint egyébként minden kultúrállam orvosképzési programmjában szerepel és ahol ezen programm eredményeképen újabb szabályrendelet már megjelent, mint például Romániában (1922 Kolozsvárott), Olaszországban 1924-ben, Ausztriában 1925-ben, ott a fogorvoslás már kötelező studium és szigorlati tantárgy. Hasonló reformok keresztülvitelére és intézmények megteremtésére hívom fel itt a szegedi egyetemnek megjelent képviselőit akkor, midőn a Magyar Fogorvosok Egyesületé-nek szegedi fiókját, úgyis mint hazai szaktudományágunk egyik újabb várát, szívből üdvözlöm. Ezután Oravecz Pál dr., a M. F. E. főtitkára üdvözölte a távollévő elnök és a választmány nevében az új egyesülést. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim 1 Elsősorban kedves kötelességet és megtisztelő megbízatást teljesítek, mikor a Magyar Fogorvosok Egyesülete szegedi fiókját megalakulásakor mint az anyaegyesület főtitkára, betegségében akadályozott és távollévő elnökünk: Sturm József dr. és a Magyar Fogorvosok Egyesülete választmánya nevében köszöntőm és működéséhez a legjobb kívánságokat tolmácsolom. Méltóztassanak megengedni, hogy az anyaegyesület nevében csak egész röviden rámutassak azon célokra, melyek vidéki fiókjaink megalakításakor egyesületünk elnökségét és választmányát vezették és rámutassak azon kötelességekre, melyek megalakult fiókjainkra, így elsősorban a szegedi és szegedkörnyéki kartársaink egyesülésére hárulnak. Néhány esztendővel ezelőtt már voltak a Magyar Fogorvosok Egyesületének úgynevezett vidéki gazdasági szakcsoportjai, melyeket az egy-egy körzetbe tartozó kartársak egyesülése hozott létre, főleg gazdasági okokból, amennyiben ezen gazdasági szakcsoportoknak volt kötelessége, hogy a fogorvosi kar érdekeit megvédje és a hatóságok előtt képviselje szakmánk kuruzslói: a vigyázatlan fogművesekkel szemben s a közönség és az orvosi kar érdekében igyekezzék letörni közegészségügyünk vad burjánzásait. Az egyesület vezetőségének intenciója azonban az volt, hogy — főleg a nagy távolságok miatt, mely vidéki kartársainkat a Budapesten székelő központtól elválasztja — az új alapszabályaink keretében volt vidéki gazdasági szakcsoportjaink alakuljanak át vidéki fiókokká, mely fiókok teendői és munkaköre bővüljenek ki kicsinyben és saját körzetükben ugyanazon célok szolgálatában, amik az anyaegyesület munkaprogrammját adják. a) Természetesen megmarad a gazdasági szempontból való munkálkodás, mely a kuruzslók, tehát: a fogtechnikusok és az úgynevezett falazó orvosok — kik nevüket adják e kuruzslók működéséhez és azzal fedezik működésüket — letörését célozza, annál is inkább, mert a gazdasági okokon túl, a patiensek érdeke és a fogorvosi kar reputációja megkövetelik, hogy a laikus, félművelt emberek ne kontárkodjanak orvosi teendőkbe. A fiókok legyenek tehát az
