Fogorvosi szemle, 1927 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

30 lehetetlen állapot az, hogy a szegedi, a pécsi, a debreceni egyetemeket végző vagy végzett orvos, akit legtöbbször ezen egyetemek geografikai környékéhez fűznek kapcsolatok, kénytelen legyen Budpestre jönni és itt keresnie a szak­kiképzést, ha specialista fogorvos akar lenni, amikor aztán ott reked és ott űz szakgyakorlatot, szaporítva a specialisták amúgy is fölös számát a székes­­fővárosban. A fogorvoslásnak, — a stomatológiának, — a kötelező tantárgyak közé való felvétele tudomásunk szerint egyébként minden kultúrállam orvosképzési programmjában szerepel és ahol ezen programm eredményeképen újabb szabályrendelet már megjelent, mint például Romániában (1922 Kolozsvárott), Olaszországban 1924-ben, Ausztriában 1925-ben, ott a fogorvoslás már köte­lező studium és szigorlati tantárgy. Hasonló reformok keresztülvitelére és intézmények megteremtésére hívom fel itt a szegedi egyetemnek megjelent képviselőit akkor, midőn a Magyar Fogorvosok Egyesületé-nek szegedi fiókját, úgyis mint hazai szak­tudományágunk egyik újabb várát, szívből üdvözlöm. Ezután Oravecz Pál dr., a M. F. E. főtitkára üdvözölte a távollévő elnök és a választmány nevében az új egyesülést. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim 1 Elsősorban kedves kötelességet és megtisztelő megbízatást teljesítek, mikor a Magyar Fogorvosok Egyesülete szegedi fiókját megalakulásakor mint az anyaegyesület főtitkára, betegségében akadályozott és távollévő elnökünk: Sturm József dr. és a Magyar Fogorvosok Egyesülete választmánya nevében köszöntőm és működéséhez a legjobb kívánságokat tolmácsolom. Méltóztassanak megengedni, hogy az anyaegyesület nevében csak egész röviden rámutassak azon célokra, melyek vidéki fiókjaink megalakításakor egyesületünk elnökségét és választmányát vezették és rámutassak azon köte­lességekre, melyek megalakult fiókjainkra, így elsősorban a szegedi és szeged­környéki kartársaink egyesülésére hárulnak. Néhány esztendővel ezelőtt már voltak a Magyar Fogorvosok Egyesüle­tének úgynevezett vidéki gazdasági szakcsoportjai, melyeket az egy-egy körzetbe tartozó kartársak egyesülése hozott létre, főleg gazdasági okokból, amennyiben ezen gazdasági szakcsoportoknak volt kötelessége, hogy a fogorvosi kar érdekeit megvédje és a hatóságok előtt képviselje szakmánk kuruzslói: a vigyázatlan fogművesekkel szemben s a közönség és az orvosi kar érdekében igyekezzék letörni közegészségügyünk vad burjánzásait. Az egyesület vezetőségének intenciója azonban az volt, hogy — főleg a nagy távolságok miatt, mely vidéki kartársainkat a Budapesten székelő köz­ponttól elválasztja — az új alapszabályaink keretében volt vidéki gazdasági szakcsoportjaink alakuljanak át vidéki fiókokká, mely fiókok teendői és munka­köre bővüljenek ki kicsinyben és saját körzetükben ugyanazon célok szolgá­latában, amik az anyaegyesület munkaprogrammját adják. a) Természetesen megmarad a gazdasági szempontból való munkálkodás, mely a kuruzslók, tehát: a fogtechnikusok és az úgynevezett falazó orvosok — kik nevüket adják e kuruzslók működéséhez és azzal fedezik működésüket — letörését célozza, annál is inkább, mert a gazdasági okokon túl, a patiensek érdeke és a fogorvosi kar reputációja megkövetelik, hogy a laikus, félművelt emberek ne kontárkodjanak orvosi teendőkbe. A fiókok legyenek tehát az

Next

/
Oldalképek
Tartalom