Fogorvosi szemle, 1926 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1926-02-01 / 2. szám
97 zünk, úgyszintén gyakran tartja szükségesnek a sebészi beavatkozást az ostitiseknél is a vaccinatherapiával combinálva. Láng. Louis Gibert: L’Anésthesie Régionale en Stomatologie. (A helyi érzéstelenítés a stomatologiában.) Gaston Dóin kiadása, Páris 1922. Háborús tapasztalatai alapján akarja a szerző a vezetéses érzéstelenítést a fogorvosok szélesebb rétegeiben népszerűvé tenni. A fogazatot ellátó idegek anatómiai leírása után, a helyi érzéstelenítés indicatióját és contraindicatióját ismerteti, majd pedig az általános anaesthesisét. Az általános anaesthesis hátrányai és veszélyei nélkül, a helyi érzéstelenítés contraindicatiója esetén kitűnő szolgálatot tesz a vezetéses érzéstelenítés. Nagyszámú, de egymástól alig eltérő módszerek leírása után, a szerző a felső állcsonton a n. max. sup. érzéstelenítésére az extraoralis Nattas-féle eljárást ajánlja. A n. alv. inf. érzéstelenítésére pedig Bercher és Pont által alkalmazott eljárást, mely semmiben sem tér el a Fischer által leírttól. Ha elvileg vagy gyakorlatilag újat nem is ad a szerző, a könyv jó ábrái és a fölsorolt esetek (30) talán alkalmasak népszerűbbé tenni az érzéstelenítés ezt a fajtáját. Láng. Charles Ruppe: Osteite Fibreuse des Maxillaires. (Az állcsontok ostitis fibrosája.) „La Semaine Dentaire“ (Établissements Ash) kiadása. Páris 1924. Érdekes ismertetése ez a mű az osteitis fibrosak rejtélyes megbetegedésének. Bőven ismerteti a szerző a négyféle megjelenési formáját az osteopathiaknak, úgymint a 1. a Recklinghausen-féle ostitis fibrosat, 2. a Paget-ié\e ostitis deformanst, 3. a koponya és arc diffus hyperostosisát (leontiasis), 4. az állkapocs családonként előforduló symetriás hyperostosisát. Fölsorolja a négy megbetegedés, mint egyéb a csontot érő, vagy azzal összetéveszthető betegségeket (syphilis, aktynomikosis gingiva diffus hypertrophiája stb.), sarcoma diferencial diagnostikai tényezőit. Amilyen bőven foglalkozik a szerző az osteopathíák megjelenési formáinak leírásával — a mű utolsó fejezetét casuiztika képezi — oly röviden végez a therapiával. A mai tudásunk szerint a kezelés csak expectativ lehet. Műtét kizárólag csak agynyomási tünetek fellépésénél indikált. A hystogensist illetőleg közli a német szerzők nézetét, mely szerint a csontvelő kötőszövetes proliferatiója
