Fogorvosi szemle, 1926 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1926-02-01 / 2. szám
92 és egyéb ételmaradékok a papillát sorvasztják, többé-kevésbbé súlyos subjectiv tünetek járhatnak vele, melyek fájdalomban nilyvánulnak. Igazolásul az alábbi két eset szolgáljon : 1. W. J., 28 éves férfi, jobb alsó 6. fog approximalis carisével jelentkezett. A caries a kontraktpontokat elpusztította. Egyedüli panasza a minden rágási aktusnál fellépő, meglehetősen nagy fájdalom, úgy, hogy a panaszok nagysága nem volt arányban a cariesfolyamat kiterjedésével és súlyosságával. A biztonság okából végzett Röntgen-vizsgálat negativ. A papillát szondával megérintve, ugyanazon fájdalmak jelentkeztek, mint a rágási aktusnál. A papilla belöveltségén más elváltozás nem konstatálható. Egyszerű idegeltávolítás nélküli töméssel, melynél a kontaktpont kiképzésére figyelemmel voltunk, az összes panaszok megszűntek. 2. N. L., 45 éves férfit előzetes negativ ideg-, orr- és fülvizsgálat után küldték jobboldali neuralgiás panaszokkal fogászati vizsgálatra. Az összes jobboldali alsó és felső fogak épeknek bizonyultak. Sem hideg, sem meleg vízre nem fájdalmas egyik sem. A jobb felső 4. fog régebben extraháltatott. Ezen foghiánynak az lett a következménye, hogy az extractiós hely mögötti fogak lazábban rendeződtek, a fogait közötti kontaktpontok eltűntek. Megvizsgálva a fogak közötti papillákat, azt találtuk, hogy a 6. és 7. fogak közötti terület megnyomása ugyanazon fájdalmakat váltja ki, melyek a beteget különösen rágáskor kínozzák. Ezen fájdalmak az alsó állcsontra is kisugároztak. Mi lehet a fájdalmak oka? A legvalószínűbb feltevés az, hogy az állandó izgalmaknak kitett papilla gyulladása ráterjed a fogkorona alatti részekre, a foggyökér felső részeinek periodontiumára és egy circumscript periodentitist okoz. Ezen feltevés helyessége számos oly esetben beigazolódott, hol a fogat súlyosabb elváltozásai miatt extrahálni kellett és az említett elváltozás demonstrálható nem volt. Ezen fogakat és a hozzájuk tartozó interproximalis közöket vizsgálva, azt találtuk, hogy sok esetben, ahol a papillagyuladás képét mutatta, a vele szomszédos foggyökér periodontiumán is körülírt belöveltség, vagy sokszor megvastagodás volt észlelhető. Ha a kontaktpont akár caries által pusztul el, akár valamely oknál fogva a fogsor lazábban rendeződik, a kontaktpontnak a fogakra való védő hatása elvész. Ha az articulatio megengedi, a fogak elhajlanak és meglazulnak még azon távolabbi fogak is, melyeknek kontaktpontját caries nem tette tönkre. Közök létesülnek, ahol az ételmaradékok meggyűlnek, melyeknek nyomása és állandó izgalma a papillát tönkreteszik. A fognyak szabaddá lesz s megvan a hajlam a fog .meglazulására. Ebben a stádiumban oly