Fogorvosi szemle, 1926 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1926-02-01 / 2. szám
86 kezd eltérni a normálistól, azonnal foganatosítsuk az ellenrendszabályokat. Ez annyival inkább szükséges, mert az anomáliák legnagyobb része öröklésen alapszik, tehát a szervezetnek megvan a hajlama a fogat azon szabálytalan helyre állítani, amelyet az az elődöknél is elfoglalt. Minél előbb elvágjuk az útját ezen törekvésnek és igyekszünk a fogat normális helyére kényszeríteni, annál könnyebben megy ez és később annál inkább a helyén marad a fog s nem fog igyekezni normális helyét elhagyni, míg a későbbi szabályozások után mind nagyobb és nagyobb a fogban a tendencia arra, hogy előbbi abnormis helyét újból elfoglalja. Ugyanez áll a rossz szokások okozta anomáliákra is. A gyermeket igyekszünk leszoktatni az ujj- és nyelvszopásról, köröm- és ajakrágcsálásról stb., de egyúttal természetesen a már keletkező anomália megszüntetése kell, hogy a legelső dolgunk legyen. A korábbi kezdés mellett szól az alveolaris csontfalak gyengébb ellenállása s ezáltal kisebb erők alkalmazásának a szükségessége. Ezek a másik csoport főbb érvei és bizony ezek előtt is meg kell — ha talán nem is sokkal jobban, mint az előbbiek előtt — hajolnunk. Ez a két nézet szemben áll egymással, mindegyik vitatja a saját igazát. Az utóbbinak azonban nagyobb és tekintélyesebb a gárdája s klinikánk is ezt az elvet tette magáévá. Ép ezért, azt hiszem, hogy nem lesz érdektelen, ha jelen alkalommal a fogváltásról beszélünk, annyival is inkább, mert betegeink legnagyobb részének vegyes fogazata van, vagyis ép a fogváltás stádiumában leledzik. A fogváltás bevezetéseképen az addig szorosan egymásmelled álló tejfogak kezdenek egymástól eltávolodni, kis hézagok jönnek köztük létre. Ezt a jelenséget az állcsontok növekedése idézi elő. A minden irányban nagyobbodó állcsontok úgyszólván szétviszik a tejfogakat. A maradandó fogak közül az első nagyőrlők törnek elő legelőbb, a 6—7-ik évben. Előretörésük legtöbbször simán megy, mert nincs előttük tejfog előd, ami ugyan nemhogy megnehezítené) de megkönnyíti a maradandó fog előtörését, de a fogváltás utolsó mozzanatában a leváltott tejfog-előd ide-oda mozog a szájban s ez okoz néha kellemetlenséget. Másrészt előretörésük iránya úgyszólván biztosítva van a II. tejőrlő és a mandibula felhágó ága között. A következő fog legtöbb esetben az alsó középső kismetsző. Megjelenési ideje ugyancsak a 6—7-ik életév: nemsokkal a nagyőrlő után szokott előtörni. Ennek a fognak előtörési jelenségei szokták
