Fogorvosi szemle, 1925 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1925-01-01 / 1. szám
24 végre a helyes diagnosist megcsinálta. Az orrnyálkahártya megsértését Aloin szerint ily esetekben lehetőleg kerülni kell. H. Straub: Estado actual de las pruebas funcionales dei aparato circulatorio. (Der heutige Stand der Funktionsprüfungen des Blutkreislaufes). La medicina egrmanohispano-americana I. Nr. 10. Juni (1924). A vérkeringés patho-physiologiás alapjainak rövid áttekintése után szerző hangsúlyozza, hogy a szív szokásos physicalis és Röntgen-vizsgálatai nem adhatják teljes képét a megbetegedésnek. A vérkeringést a különböző szervekben, mint egészt kell tekintetbe vennünk és főleg a pulsus mineműségére, a systolés és diastolés vérnyomásra és a capillarisok teltségére kell tekintettel lennünk. (Kapillarismikroskopie.) A szívműködés csökkenése legjobban testi munkánál észlelhető. Igen fontos az anamnesis is. G. Küttner: Fistulas salivales у su tracamiento. (Die Speichelfisteln und ihre Behandlung). Megkülönböztetünk mirigy-test és mirigykivezetőcső-fistulákat és a fistula nyílása szerint külső és belső fistulákat. Gyakorlati szempontból csupán a parotis és a ductus Stenonianus fistulái játszanak szerepet. Az előbbiek rendesen jó gyógyulási tendentiával bírnak; operativ beavatkozás nem szükséges, elég a lapissal vagy galvanokauterrel való edzés. A parotis kivezetőcsővének fistulái már sokkal makacsabbak. Operativ kezelésük útjai: 1. A normalis lefolyás visszaállítása a peripherikus járat kiirtása által (Fadenmethode). 2. A külső fistulának belsővé való átalakítása, még pedig a pofanyálkahártya egyszerű vagy kettős átfúrása révén Desault, de Roy, Kaufmann, ill. Deguire i vagy pedig a kivezetőcső centrális része végének direct a pofanyálkahártyába való ültetése. Új járat készítése plasztikus műtét révén. — A „Fadenmethode“ a masseteri rész fistuláinál alkalmazható, ha pedig nem érünk célt, úgy a második methodus ill. plastika jön számításba. Végül a „Lerich“-féle idegtelenítés vagy a mirigy teljes vagy részleges kiirtása jöhet szóba.
