Fogorvosi szemle, 1924 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1924-04-01 / 4. szám

116

sek fejezeteiben válik különösen érezhetővé, holott ezen fejezeteknek ily nagymérvű kibővítése a mai nehéz gazdasági helyzetben minden ilyen újítást a lehető legszűkebb határok közé parancsol. Az ideggyógyászati résznél azt is meg kell jegyezni, hogy a mű átdolgozása folyamán ezen fejezet írója Geh. Sanitätsrat Dr. Herman Krön elhalálozott s művét Dr. Arthur Kronfeld (Berlin) végezte be, kiváló elődéhez teljesen méltóan.

Aki a foggyógyászatban nemcsak a fogaknak, mint az élő organismustól elkülönített különálló szervnek gyógyító tudományát látja, hanem orvosi indiciummal és ezen indiciummal kapcsolatos s annak basisát képező tudással-is akar bírni, aki érzi, hogy a fogorvos az egész emberi organismust ismerő és annak egy beteg szervét, a fogat, mint egy megbetegedett összorganismus részét akarja gyógyítani, annak élvezet és hasznothajtó studium ennek a tanulmányozása.

A német szorgalom, a német tudomány, a német ipar és teljesítőképesség előtt pedig hajtsuk meg tisztelettel a lobogónkat! Dr. Körmöczi Zoltán.

Weisz Zsigmond és Czeizler Sándor: Fogászati magyarázó szakszótár. Beküldetett szerkesztőségünkbe s nem szeretném, ha bárki is részrehajlással vagy elfogultsággal vádolna; de nem szeretném senki munkakedvét, ambitióját sem csökkenteni, de a köteles udvariasság követelményének eleget kell tennem, hogy amire bírálatot kérnek, azt meg is tegyem

Nem vitatom, bizony sok vesződségébe kerülhetett a munka összeállítóinak, mert szerzőknek teljes joggal nem mondhatók, hisz csak ismert idegen szavak magyar jelentőségét állították össze, de, sajnos, ki kell mondanom, ez a munka jellemzi az egész fogtechnikus-kérdést. A fő a külszín, acím,atudomány„látszata“;tudni, hogy „vena cava inferior“ alsó üres viszér, de hogy hol fut, mi a jelentősége, mi az összefüggése a foggyógyászattal, az mellékes. Egy külső máz a fogyatékos elméleti tudásra, a lényegnek nem ismerése mellett, betegségek neveit megtanulni, kórtani okok ismerete nélkül, bonc-