Fogorvosi szemle, 1924 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1924-04-01 / 4. szám

109

módunkban sterilizálni Praktikus szempontból többnyire elég a gangraenás csatornát desodorálni. Erre a szerző frissen vett vért ajánl. Utólagos gyökérhártyaizgalmakat—granuloma képződését — az okozza, hogy gyógyszereink (sósav, kénsav, hydrogen-superoxyd, alkohol, etc.) mind vizet tartalmaznak, és a víz, illetőleg a hydrogen ion-concentratio előföltétele minden életnek, így a bacteriumok elszaporodásának is. Tehát a legfontosabb a tökéletes szárazság, mielőtt a csatornát betömjük. Ezért kellene minden gyökértömést kofferdam alatt végezni és ezért ajánl szerző hygroskopikus gyökértömő anyagokat. Egyenlő részben gipszszel kevert xeroformot fújtat a gyökércsatornába, majd paraffin-thymolcsúcsokkal végzi a gyöktömést. Szerző az arsenkezelést elveti, helyette mindig localanaesthesist használ immár hét év óta.

V. E. Miegeville: Considerations sur T’Historique et la Technique actuelle du Traitement et de P’Obturation des canaux radiculaires. (LaSemaine Dentaire, 1924 jan. 8.)

A gyökcsatorna desinfectiójára leggyakrabban használatos módszereink:

A) Chemiai módszerek:

1. Kalium natrium, Schreier dr., 1893.

2. Lúg (kali-, natronlüg), Zsigmondy.

3. Kénsav, concentrált: Siffre 1902, hígított 50°/o Callahan.

B) Impregnatiós módszereink:

1. Trikresol formalint Gysi ajánlotta először 1899 ben, 1904-ben Buckley számolt be az eredményeiről.

2. Ezüstreductiós eljárás (Howe). Hátránya, hogy a fogat megfeketíti. Szerző ezért az arg. nitricum helyett, aranychloridot ajánl, melynek legjobb redukáló szere a glycose és ezzel kísérletezik.

Mik a feltételei a jó gyöktömőanyagnak ?

Legyen: 1. Antiseptikus hatású. 2. Átjárhatatlan. 3. Fel nem szívódó. 4. Plastikus. 5. Könnyen eltávolítható. 6. Rothadásmentes. 7. Serum meg ne támadja. 8. Röntgen-árnyékot szolgáltató.