Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-01-01 / 1-3. szám
42 Petőfi alsó ajka egészen más jellegű. Nem puha és nem petyhüdt. Ellenkezőleg : kemény, feszes, a fogakra rászoruló, szinte komor és dacos. Érzéki ajak nem is egyeztethető össze Petőfi dacos jellemével. Nemcsak a szem a lélek tükre, hanem az ajak is. Iveltsége, alakja, vastagsága, egymásra borulása, mind a belső jellem egy-egy külső tartozéka.36 A kemény, a gerinces, komor Petőfi elképzelhetetlen a XVl-ik Lajos puha, édes ajkával, de viszont talán szabad azt is mondani, ha Lajosnak Petőfies ajka lett volna, nem hullott volna le feje a guillotin bárdjától. Az alsó ajak két okból állhat előre, vagyis olyan, hogy köznyelven duzzadtnak mondják. Vagy az egész alsó állcsont és így következményesen vele az alsó ajak is a rendesnél előbbre került : ez egy sajátságos típusa a fogsorrendellenességnek (Angle, 111. osztály), a mit az anthropologusok progéniának neveznek. (17. ábra.) Jól látható ez V. Károly37 spanyol király és német császár arcképén, a hol a progénia igen nagyfokú. Egykor az egész világ ura volt : vanitas vanitatum. Csöndes visszavonultságban fejezte be életét Estramadura mellett a yusti kolostorban. Felismerhető rögtön azáltal, hogy az arcon az állcsúcs jóval előbbrekerül az orrcsúcsnál. Petőfinél ez nincsen így. Másodszor: az alsó állcsont rendes helyén van, tehát az állcsúcs is, ellenben csak az alsó fogak állanak kijebb, mint a hogy kellene és e miatt előrenyomul az őket befedő alsó ajak is. Petőfi alsó ajkára vonatkozólag az ő arcvonásai azt árulják el, hogy az alsó állcsont a helyén van és ezért az ő duzzadt, a szájzugok mentén kissé púposodó, egyébként feszülő alsó ajka azt meséli a hozzáértő és tapasztalt szakembernek, hogy a mögötte lévő alsó fogsor nem szabályos, az iveltsége némileg meg van törve, kissé szegletes, sőt még többet mond a részletekre vonatkozólag is. Most pedig egy sajátságos dologra akarok rámutatni az újabb Petőfi-irodalomból. Már idéztem Ernst Lajos nyilat36 Herman Ottó, u. o. 37 Rubbrecht, L’origine du type familial de la maison de Habsbourg, című munkából, G. van Olst & Cie. Bruxelles.
