Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-01-01 / 1-3. szám
12 Petőfi — noha nem volt hivatalos beosztása — ott volt a harctéren és a mikor már mindenki menekült, ő egy mellékúton iparkodott előre, hogy a menekülő honvédeknek elébe vágjon és őket megállásra bírja. Volt, a ki hallani vélte, hogy már kiáltott is a honvédek felé : rendet ne bontsatok, mert különben mindnyájan elveszünk, amikor az üldöző muszkák elérték őt egy kukoricás mellett Petőfi megállt és szembenézett az ellenséggel. Kozákok lándzsái szíven találták: — ott folyjon az ifjúi vér ki szívemből —, kozák lovak patái gázoltak rajta keresztül : — és holttestemen át fújó paripák száguldjanak — ... sajnos még csak nem is magyar kivívott diadalra történt, — de Petőfi így halt meg, a hogy megjósolta. És aztán eltűnt, holttestét nem látta senki sem. Ennek a rejtélyes eltűnésnek nagy irodalma van,2 hiszen a segesvári csata után és azután is, a múlt század 50-es és 60-as éveiben nem tudták azt, a mit ma már bizonyosan tudunk, hogy Petőfi így halt meg és ott van eltemetve a segesvári csatatéren. És keletkeztek a különféle verziók haláláról és eltűnéséről. Legborzalmasabb az élve eltemettetés históriája : az oláh halottkeresők rátaláltak Petőfire, a ki azonban nem volt halott, hanem csak sebesült. De azért bedobták a gödörbe és a mikor Petőfi felkiáltott — ne temessetek el, hiszen látjátok, hogy még élek —, a bestiák rárivaltak : dögölj meg, Kossuth-kutya — persze nem igaz . . . mese ! Azután a szibériai ólombányák rémsége: a muszkák Petőfit fogolyként magukkal hurcolták, Szibériába deportálták és ő most ott raboskodik az ólombányákban. Nosza átírni a szentpétervári kormányhoz, adják ki Petőfit. . . nem volt szükséges .. . csak mese ! Egy további verzió szerint Petőfi a hazában bujdosik az osztrák vérebek elől : itt is látták, ott is látták — ál-Petöfiek jelentkeztek mindenfelé. Látták külföldön is : Boszniában a hegyek között egy viskóban remetéskedik . . . mind csak mese ! 3 3 Ferenczi Zoltán: Petőfi eltűnésének irodalma. Petőfi-könyvtár, XXIV. füzet, Budapest, 1910.
